stúdió technika , mikrofon tesztek , zenei szoftverek , zeneszerkesztés , hangszertesztek , személyes tapasztalatok

StudioTech blogja

StudioTech blogja

Soundking EB018B (teszt)

2015. április 21. - studiotech

1_131325_1.jpgVolt szerencsém ezt a mikrofont is tesztelni.

Mit is kapunk pontosan?
A mikrofon egy fekete dísz dobozban érkezik hozzánk. Nem kapunk hozzá kábelt, kengyelt sem szűkítő gyűrűt.

Mire használható?
A mikrofon főként ének és hangszer felvételre kiváló. A magas és mély hangokat szépen ki lehet vele emelni.

Mi a véleményem róla?

Igazából azt kaptam amire vártam.
Megértem a gyártót abból a szempontból , hogy nem adott hozzá mindenféle kiegészítőt .
Egy letisztult , de prémium minőségű mikrofon gazdája lehettem. 

Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Mikrofonok és felhasználási területeik

mikrofonok.JPGElsőként egy pár típust fogok felsorolni amelyek főként akusztikus hangszerek felvételére alkalmasak.
Ilyen például az Audix i-5 , Audio Technika MB2K  , Shure SM57.
Ez a csoport univerzális is egyben hiszen vannak más felhasználási területi is, de főként akusztikus hangszereknél alkalmazzák őket .
Akár dobok , gitárerősítő, akusztikus gitár fevételénél.

 


Milyen mikrofonokkal lehet jó dobhangot kihozni?

Elárulom mindenkinek hogy bármelyik mikrofonnal jó dobhangot lehet kihozni csak ügyesen kell beállítani.
Vannak olyan mikrofonok amelyek pontosan erre a célra vannak kifejlesztve, ilyenek pl. a Shure-nek a PG sorozata , vagy az Audio-Technika-nak az MB mikrofonjai, de ide sorolandó még a T.Bone CD55 is. Fontos , hogy mindig legyenek szem előtt a frekvencia terjedelmek ugyanis nem mindegy , hogy melyik mikrofont milyen célra használjuk.


Melyik mikrofonnal érdemes gitár erősítőt mikrofonozni?

Szerintem a Shure SM57 és az Audix i-5 a legideálisabb erre a célra. De tudom még javasolni az Audio-Techinka AE3000 mikrofonját is ami elég jó soundot hoz.


Akusztikus gitár felvételére mit ajánlanál?

Elsőként erre a célra a Samson CO1-es modelljét tudom ajánlani. Hiszen ez a mikrofon csodákra képes nagyon jó  a magas kiemelése, és akusztikus gitárnál ez pozitívumnak számít.

Virtuális hangszerek és effektek

Sok virtuális hangszer jelenik meg különböző platformokra. Ilyen a híres  MorphWiz is ami IOS és Android rendszereken is elérhető. A programot Jordan Rudess a Dream Theater billentyűse fejlesztette ki. Nagyon sokoldalú programról beszélünk hiszen majdnem minden zenei stílusban megállja a helyét de a Progresszív Metál zenekarok kedvelt virtuális szintetizátora is egyben. A program egyébként rejt magában egy virtuális nyújtókart és egy Dream Theater zeneszám a "Pull Me Under" hangjait.

jrwisdom1-376x160.jpg

Továbbá sok virtuális hangszer jelenik meg az Android platformokon is ilyen a Grand Piano Pro amely élethű zongorahangot képes produkálni. Akár stúdióban vagy élő koncerten is helytáll.


Az IOS platform  a gitárosoknak is kedvezett ugyanis piacra dobták az úgynevezett IK Multimedia termékeket. Lényegében az Amplitube nevezetű szoftverrel tudják modellezni különböző erősítők, fejládák, mikrofonbeállítások, effektpedálok hangjait.

Sok zeneszerkesztő szoftver mint például a Sonar pluginként kezeli az AmpliTube nevezetű szoftvert. Így amikor megvesszük alapból a csomag mellé kapjuk azt.

Az AmpliTube termékek PC-n is elérhetőek ezért nem kell fizetnünk csupán regisztrálni kell az IK Multimedia oldalán.  http://www.ikmultimedia.com/

T.Bone MB75 (teszt)

Az alábbi mikrofont volt szerencsém tesztelni.
Mit is kapunk pontosan?
Egy fehér színű dobozt melyen  a T.Bone logo látható. Elsőnek szembetűnik egy használati utasítás amelyen a mikrofon specifikációi láthatóak. A mikrofon egy "puffancs" papírba van becsomagolva, a gyártó gondosan le is ragasztotta. Kapunk egy XLR-XLR kábelt ami 3m, továbbá egy mikronkengyel szűkítő gyűrűt.
Mire használható ez a mikrofon?
Kifejezetten gitárerősítőre és pergőre , de kisebb ütős hangszerek felvételére is alkalmas.

Hangminta:

EQ alapok

hi_fcs966_original.jpg20-60Hz a szub-basszus, ami a kövér mély hangokért felel elsődlegesen. Itt van a lábdob legnagyobb csúcsa is az esetek többségében. Túl sok és puffogós, zavaró lesz.

60-150Hz a basszus, ami a dobnál az igazi ütést adja, beleértve a lábdobot és a pergőt, de a gitár is sokszor hagyja lenyomatát ebben a sávban. Ha túl sok van belőle, akkor ködös lesz a zene, a szeparációt nagyon könnyen elronthatja.

150Hz-1kHz: Alsó-közép tartomány: fontos a meleg hangzás érdekében, de ezzel szintén óvatosan kell bánni –

500Hz-1kHz között az  énekhang mély momentumai vannak, de ha túl sok van belőle, doboz hangzást ad.

1-3kHz a felső közép tartomány: a fülünk számára az egyik legérzékenyebb terület, ez adja meg a tisztaságot, harapást.

3-12kHz A nyitott, levegős hangzásért felel – ha túlzásba visszük, akkor harsány lesz a zene, bántó a fülnek.
Ezek felett a cinek és igazán magas hangok találhatóak. Ez ad csillogást a zenének, megfűszerezi és “összeragasztja” azt. Túl sok belőle és erőltetett, zavaróan mű lesz a zene.

Behringer C2 (teszt)

Az alábbi mikrofont volt szerencsém tesztelni. 

Mit is találunk a dobozban?
A doboz kemény műanyagból készült. Elsőként szembe tűnik a két mikrofon , persze becsomagolt állapotban. Mellette találhatunk egy "rudat"  XY felfogatót. Találhatunk még 2 db szélfogó szivacsot és 2 db kengyelt  a csomagolásban .

Mit vettem föl vele először?
Elsőként amikor kipróbáltam azt vettem észre , hogy könnyen megy bele a kábel nem szorul. A mikrofonon van egy kis kapcsoló potméter amivel azt tudjuk beállítani , hogy milyen környezetben szeretnénk felvenni. Egészen -10dB -ig lehet beállítani a mikrofont. Én a cintányérok hangját vettem fel vele először.

Mi a véleményem róla?
Nagyon jó véleményem van erről a mikrofonról .Kitűnő hangzást produkál akár stúdióban akár hangosításnál is. Főként én a doboknál teszteltem overhead mikrofonként . De számos felvételi lehetőségre is használható.

Superlux HO8 (teszt)

Volt szerencsém ezt a mikrofont is tesztelni. USA minőség.
Mi is van a csomagolásban ?
Kapunk egy fehér színű nagy Superlux logóval eltátott dobozt. Ebben egy  esztétikus bőr táskát melyben megtalálható  a mikrofon. Nagyon szépen kialakított külsővel rendelkezik .Könnyű súly jellemzi.
Mi volt az első felvétel a mikrofonnal?
Elsőnek beszéd felvétel volt rögzítve azután a lábcinre helyeztem és úgy döntöttem , hogy ez a mikrofon lábcinmikrofon lesz.

Rövid vélemény és ajánlás.
A mikrofonról az  a véleményem, hogy az árkategóriájához képest kitűnő hangzást nyújt.
A hangszeres felvételek nagy részében ott van ez a mikrofon.
Azoknak tudom ajánlani akik nem akarnak milliós tételeket felhalmozni egy jó házi stúdió kialakításához.

A hangkártya és felhasználási területei

A hangkártyát manapság könnyen be lehet szerezni bármelyik internetes webshopból vagy nagyobb hangszerüzletekből.
A hangkártya felhasználási területei lehetnek ,ének felvétel , dob felvétel , gitár stb. El kell dönteni , hogy mire is szeretnénk használni a kártyát ugyanis ha több felületet szeretnénk vele felvenni mint pl. a dobok esetében akkor célszerűbb több bemenettel rendelkező hangkártyát választani.
A képen látható hangkártya esetében csak 2db XLR bemenet van. Ez akkor jó ha egyszerre gitárt és éneket is akarunk rögzíteni.De sima ének felvétel is lehetséges külön csatornán. Ebben az esetben a gyártó leddel látta el a kártyát a gerjedések megelőzéséért.
A nagyobb kártyák esetében amiket dobfelvételre szoktak használni 6-8 bemenettel is rendelkezhetnek.

Csatlakozók:
A hangkártyák többsége USB-vel csatlakozik a számítógéphez. De az Apple  termékek esetében az USB-t a  firewire  váltja fel.

A legismertebb gyártók közül említendő:

M-Audio, Tascam, Emu, Line6, Focusrite, Avid, ECHO, TC Electronic, Apogee, RME.

Tascam US 1641 Stúdió hangkártya

tascam_us_1641.jpg
A Tascam cég egy nagyon jó kis hangkártyát dobott piacra.  A kártya 24 bites. Kiváló minőséget rögzít.


Az előlapon  8 mikrofon bemenetet találunk ( XLR) és 2 gitár bemenetet ami  6.3 mm jack .  
Minden csatornához tartozik külön egy hangerő szabályzó potméter, így a kívánt hangzást könnyen be tudjuk állítani. Továbbá az előlapon füles kimenet is található ami 3.5-es .

A hátoldalon találjuk bal szélen az USB csatlakozót . Továbbá  a digitális be és kimeneteket (RCA) ,és  a midi  ki/be csatlakozási lehetőségeket . Közvetlen mellette helyezkednek el a vonalbemenetek ezek mellett a monitor csatlakozók. Legvégül jobb oldalra a tápkábel csatlakozója került.

Támogatott mintavételezési frekvenciák: 
44,1/48/88,2/96 kHz
 
Támogatott bitsebesség: 
24bit

Gitár bemenet:
6,3mm -es jack
Bemeneti indepencia:
700 kohms
Névleges bemeneti szint:
-52 dBv ( Input: max)
-6   dBv ( Output: min)

Késés a visszahallgatásnál

Ha ez az élő jel bekerül a számítógépbe, annak más sávokkal való keverése és a monitorozás céljából történő visszaküldése kétszeresen is lelassítja azt: először, amikor a számítógépbe kerül (jön az áruszállító bácsi), majd a visszaküldéskor. Ez a be-ki irányba történő jelfolyam egy zavaró tényezőt jelent mindenki számára.

Két egyszerű megoldás létezik a probléma orvosolására; a harmadik túl drága. Legelőször is jó tudni, hogy a legtöbb audió interfész (külső hangkártya) zero latency, azaz “nulla késés” visszahallgatásra is alkalmas. Ez egy analóg busz, ami a beérkező jelet annak digitalizálása vagy számítógépbe küldése nélkül egy kimondottan visszahallgatási célra tervezett fejhallgató (vagy egyéb) kimenetre is átküldi. Amint beállítod ezt a funkciót az interfész beállításainál, a zenész a játékkal egyidejűleg hallhatja szinkronban a zenét. Ilyenkor a felvételi sáv egy picit késhet, de ez senkinek nem lesz észrevehető, hisz a felvételre kerülő anyagot a monitoring buszon keresztül hallgatja a zenész vagy aki akarja.

Abban az esetben, ha az interfész nem rendelkezik hasonló adottságokkal, hasonlóképp megoldhatod a problémát egy hardware eszközzel; talán egy kis átalakítás is szükséges lehet. Mindenek előtt érdemes a hangkártyát egy aux vagy busz kimeneten keresztül egy keverőpulthoz csatlakoztatni, hogy a teljes hanganyag lekeverését elkerüld. A digitális keverőpultoknál a rendszer optimalizáltsága miatt ugyan nem 0, de annyira kicsi a késés, hogy az szinte észrevehetetlen. A Yamaha már évekkel ezelőtt is gyártott 2ms késésű külső eszközöket. A keverőpultok többsége már rendelkezik hasonló funkcióval: a bemeneti jelet két helyre vezérelheted ki, így azt, amelyik a számítógépbe kerül késést előidézve neked már nem kell figyelned, csak a másikat, ami nagy sebességgel visszakerül feléd.

A legtöbb hangkártya megengedi, hogy a buffer (raktár) méretét beállítsd. Jogos lehet a kérdés, hogy “Miért ne állítanám a legkisebbre, hogy lecsökkentsem a be és kimenet közti időt?” Nyugodtan próbáld ki, de minél kisebb a buffer mérete, annál többet kell a processzornak (CPU) dolgoznia. Egy bizonyos pont után (ezt ki kell tapasztalni a saját rendszereden), a buffer méretének csökkentése pattogó zajos hanghoz vezet. Ezek a zajok átvitt értelemben azért keletkeznek, mert a processzornak ennél a tempónál el kell dobálnia egy-két “árut”, hogy tartani tudja a tempót.

Ebben az esetben (ha a késés hallható és a processzor már nem bírja a tempót,) a megoldás az, hogy venni kell egy gyorsabb számítógépet. Ettől függetlenül nem szabad elfelejteni, hogy minél több sávval dolgozol, több (akár virtuális) hangszerrel, szükséges lesz a buffer méretének növelése, pláne ha a mintavételezési rátát magasabbra veszed.

A MIDI esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a késés jelentősebb lehet, mert a MIDI eszköznek 1ms-ra is szüksége lehet a MIDI adat előállítására, majd a rendszernek újabb pár, hogy azt feldolgozza és audió jellé alakítsa. A MIDI eszközök használata esetén sokkal zavaróbb lehet a késés. Ez egy gyors rendszerrel és megfelelő interface-el kevésbé érezhető, de kis késést általában mindenki tapasztal. Ez a késés a megszoksz vagy megszöksz kategóriába tartozik: egy templomban játszó orgonista sem káromkodik folyton, mert később hallja a játékot (- a visszhangokról nem is beszélve). Egy koncerten a 20-30 méterre lévő hangfal kb. 20 ms késést követ, mégse zavar senkit.

A szoftware szintikkel a késés tovább csökken és mivel legtöbbünk ezt használja, nem kell a falat kaparni. A softwares effektek viszont egy újabb adag késést jelentenek. Az élő felvételeknél semmiképp ne vedd fel a hangot élő effektel, ha a számítógéped nem bírja, mert csúnya vége lehet! Ezt csak erős gépnél és indokolt esetben szabad megtenni. Ez olyan, mintha a raktárosnak minden csomagra még egy masnit is kéne tegyen. A hardware-es effektek ugyan gyorsabbak, de ott is érdemes a felvételt követően beállítani a végső hangzást, finomítani azt.

A mai világban a hang késésének drasztikus csökkenése mellett egy új probléma lépett fel: a vizuális késés. Amikor a hangot a rendszer feldolgozza, nem fog azon idegeskedni, hogy annak a képét időben meg is jelenítse a drága főnök úr kénye-kedvére. A késés ugyan a hangban nem jelentkezik, de a felvett anyagot a monitoron jóval később látjuk, mint halljuk (élő felvételnél). Ez lenne a legkevesebb probléma, de az automatizáló görbék adatainak változtatása úgyszint lelassul a CPU túlterheltsége miatt. Ilyenkor szakadozva fog elhalkulni egy adott sáv, ha az élő felvételnél ezt rögtön paramétereztük. Emiatt is érdemes a sávokat és automatizálókat utólag megszerkeszteni és paraméterezni. A finomítást tehát mindíg hagyd a végére és próbáld meg a késés szempontjából lényeges dolgokat elhagyni. Állítsd egy picit magasabbra a buffert és optimalizáld a rendszered és a felvételt!

süti beállítások módosítása