Manapság már minden hangstúdióban megtalálható a MIDI billentyűzet. Nem összetévesztendő a szintetizátorral!
A "házilag" felvett szekvenszer programok manapság képesek arra , hogy a MIDI jelet szerkeszthetővé tárják számunkra. Ez nagyon előnyös hiszen, így bármikor tudjuk korrigálni az éppen elcsúszott vagy rossz vonalközben megszólaló hangokat. A MIDI billentyűzetek főbb tulajdonsága , hogy a felvett hangot képesek szekcionálni , vagyis részekre bontani. Továbbá képesek arra is, hogy egy VSTi dobszerelés hangjait billentyűkre osszák szét. Ez akkor is előnyös ha egy éppen akusztikus szerelés dobtestjének hangjait akarjuk pótolni.

Billentyűinek száma alkalmazás szerint változhat, a normál amit a stúdiókban is használnak az 49 billentyűs. De vannak ennél kisebb billentyűk is. A skála amin behatároljuk a MIDI billentyűzeteket az 22-88 billentyűig terjed. De léteznek egészen majdnem tenyérnyi méretűek is.

Például, a Jordan Rudess közreműködésével kifejlesztett iRing (iPad kompatibilis) , ami akár élő fellépéseken is megállja a helyét. Nagy előnyt jelentenek a programozható potméterek és a nyomásérzékeny billentyűk amit általában minden gyártó beépít a modelljeibe.

A mikrofonok nélkülözhetetlenek egy élő fellépésen vagy akár a stúdióban. Mindig legyen szem előtt a minőség,alkalmazási terület, tulajdonságok.

Sok feltaláló próbálkozott egyszerű mikrofon építésével, de az első mikrofont Alexander Graham Bell találta fel.1876 októberében Thomas Edison fedezte fel az első gyakorlatban is alkalmazható szénmikrofont.

Nyomásmikrofon

Felépítésének lényege, hogy a rezgő membrán mögött zárt tér található.Ennek következtében a membránt csak az egyik oldalról érik hanghullámok. Készülhet bármilyen technológiával (Dinamikus, kondenzátor, stb...)

Sebességmikrofon

E mikrofonfajta házának eleje és háta egyaránt nyitott, a membránt mindkét oldalról érik hanghullámok. Az első és hátsó megnyitás közötti távolság következtében a hullámok előbb érik el az első, mint a hátsó oldalt, a membrán két oldala között nyomáskülönbség lép fel. Készülhet bármilyen technológiával (Dinamikus, kondenzátor, stb...)

Szénmikrofon (kontaktmikrofon)

A membrán mozgása ellenállás változást hoz létre. A távbeszélő˗készülékekben nagy tömegben gyártott, olcsó szénmikrofonokat használtak. Elvileg ez egy egyenáramú feszültségforrásra kapcsolt változó ellenállás. Az ellenállás változás a membránra jutó hangnyomás hatására lép fel. A középen elhelyezkedő laza szemcséjű szénporhoz (manapság grafit) két, aranyozott elektróda érintkezik. Az alsó elektróda szigetelten a fémházhoz van erősítve, míg a felső a membránnal együtt mozog. A szénszemcsék közötti átmeneti ellenállás a mozgás ütemében fog változni. Az ellenállás a kitérésnek nem lineáris függvénye, ezért a mikrofon torzítása elég nagy. Széles körű elterjedését az aktív, nagy jelet eredményező működésének köszönheti.

Dinamikus mikrofon

Igen elterjedt típus, népszerűségét jellemzői miatt vívta ki, miszerint nem igényel külön áramellátást, jó tervezés esetén strapabíró, és felhasználási lehetőségei nagyon széles körűek. Nagy hangerejű környezetben, zajban is megállja helyét. A dinamikus mikrofonok lelke egy elektromágneses tekercs. Felépítésében hasonlít a dinamikus hangszóróhoz, vagy a dinamikus fejhallgatóhoz. Egy rugalmas felfüggesztésű műanyag membránhoz kisméretű, gyűrű alakú tekercs van erősítve, amely a hanghullámok hatására a membrán mikroszkopikus rezgést, mozgást végez, a tekerccsel együtt. A gyűrű alakú tekercs állandó mágneses térben mozog, aminek hatására a tekercsben a mozgásállapot változásaival arányos feszültség indukálódik (az elektromágneses indukció elvén). A tekercs végpontjairól az indukált váltakozó feszültség elvezethető és felerősíthető. A dinamikus mikrofon a membrán és a tekercs tehetetlensége miatt igen kis jelfeszültséget szolgáltat, mindössze néhány tized mV˗ot, érzékenysége meglehetősen csekély, így elsősorban hangosítási, illetve közel mikrofonozást igénylő alkalmazásoknál használják (pl. hangosítás, ének˗felvétel, stb.). A mágnes˗kör és a membrán a mikrofonházban helyezkedik el, amelyet elölről védőrács zár le. A zárt ház megnyitásával, a rácsméret alkalmas megválasztásával és még járulékos akusztikus elemek beiktatásával viszonylag szélessávú, de meglehetősen egyenetlen frekvenciamenetű, tetszőleges iránykarakterisztikájú mikrofon alakítható ki.

Kondenzátormikrofon

Nevében is jelzett az átalakítási metódus, a műveletet egy kondenzátor illetve kondenzátorként funkcionáló elem végzi. Az ilyen mikrofonok működéséhez a kapszulát illesztő áramkör miatt áramellátás szükséges. A rögzített hang természetesebb hangzású a dinamikus mikrofonok által rögzítettnél. Az érzékenységük nagyobb, mint a dinamikus mikrofonoknak, ezért gyakran használják nagyobb terek (színpad, zenekar, kórus) hangosításához, de bizonyos esetekben ének vagy hangszer mikrofonként is használják.

Kristálymikrofon

A piezoelektromos hatás elvén alapul. Alapja egy speciális kristály, amelyen két fegyverzetet alakítanak ki. A kristályt mechanikusan terhelve a fegyverzeten feszültségváltozás keletkezik. A keletkezett jel nem terhelhető, impedanciája több megohm is lehet. Ma már alig használják ezeket, stúdiótechnikában pedig egyáltalán nem.

Szalagmikrofon

A szalagmikrofon egy erős mágnesből és a mágnes résében egy 2˗5 mikron vastagságú, 3˗4 mm széles és különböző hosszúságú alumínium˗szalagból áll. Rendkívül érzéketlen mikrofon. Manapság egyre inkább kezd újra elterjedni, mivel nagy hangerejű hangszórók elé is kiválóan alkalmazható. Másrészt pedig ennek a hangátalakítónak is megvan a maga jellegzetes hangzása, és ezért a ma gyártott szalagmikrofonok újabb lehetőségeket nyújtanak a hangmérnököknek.

Csatlakozás

A mikrofonok (professzionális mikrofonok) kimenetén papa XLR-3 csatlakozó van. A kondenzátor mikrofonok vagy XLR-3 csatlakozóval vannak szerelve, vagy egyes karakterisztika váltós készülékek több érintkezős csatlakozóval vannak ellátva, mellyel saját külső tápegységükhöz csatlakoznak. A nem professzionális típusok többnyire TS (6,3 mm-es jack) csatlakozóval vannak ellátva. Az olcsóbb PC mikrofonok általában 3,5 mm-es (mini) monó jack-el csatlakoznak a számítógép hangkártyájához. A drágább PC mikrofonok ugyanekkora sztereó jack-et használnak.

Impedancia

Mint minden elektronikus eszköz, úgy a mikrofon is rendelkezik e tulajdonsággal, melyet kimeneti ellenállásként is emlegethetünk. Általánosságban véve elmondhatjuk, hogy az alacsony impedancia előnyösebb, mint a magasabb értékű. Három csoportba sorolhatjuk a mikrofonokat:

alacsony (200 ohm, vagy annál kisebb),
közepes (200˗10000 ohm között), és
magas (10000 ohm felett) impedanciájú.

A nagy ellenállású eszközök ugyan olcsóbbak, de különösen ügyelni kell esetükben a kábel hosszúságára. Ez rendszerint 5˗10 méter közötti hosszt jelent, ettől eltérő esetben már jelveszteség léphet föl, főként a magasabb frekvenciák tartományában. Mivel nem csak a mikrofon rendelkezik kimeneti ellenállással, hanem a célberendezés is bemeneti ellenállással, így érdemes ehhez igazítani a használt mikrofont. Ha mikrofonunk alacsony impedanciájú, akkor közel azonos vagy magasabb értéket képviselő berendezéshez csatlakoztassuk. Amennyiben mikrofonunk magasabb ellenállású, jelveszteség léphet föl.

Jelszintek

A mikrofonok minimális feszültséget adnak ki magukból működés közben. Ezt az értéket millivoltban mérik, és mikrofonszintűként (Mic level-ként) emlegetik. Ez a jel még gyenge ahhoz, hogy használható legyen a mikrofon, így fel kell erősíteni. Az így kapott jelet vonalszintűnek nevezik (Line level), mely rendszerint 0,775 - 1,55 V közötti névleges feszültségű. E jel előállítása több módon történhet. Ritkán a mikrofonban, beépített erősítő segítségével emelik a megfelelő szintre, vagy különálló mikrofon előerősítőt használnak, azonban gyakoribb, hogy a keverők, illetve azok a berendezések, melyekhez a mikrofon csatlakozik, saját maguk végzik el ezt a jelerősítést.

Karakterisztikák

A mikrofon iránykarakterisztikája adja meg, hogy a mikrofon milyen irányból érzékeny a hangokra.

Egyszerű karakterisztikák

Gömbkarakterisztika

Nyomásmikrofonok. Az ilyen mikrofonok a tér minden irányából közel azonosan érzékelik a hangokat. Jól használható például, amikor asztalnál lévő társaság beszélgetésének a felvételéhez: egy gömbkarakterisztikájú mikrofont az asztal közepére helyezünk. Azonban leginkább környezeti zajok, hangok rögzítésére ideális, hiszen a hang bárhonnan érkezik, az mindenkor rögzítésre kerül. Mozgó forrásból származó hangok esetében is megfelelő lehet. Minimális hátránya, hogy a rögzített hang egységgé alakul, fókuszálatlan formában, így a más˗más irányból érkező hangokat nem lehet elválasztani egymástól. Rádió stúdiókban kerekasztal beszélgetésekhez is kiváló, mivel a teremben lévő összes beszélőt hallani rajta keresztül.

Nyolcas karakterisztika

Sebességmikrofonok. Az ilyen mikrofonok érzékelőjének metszete egy nyolcas számjegyre hasonlító alakot mutat. Ebből adódóan két különböző irányból érkező hangokra érzékeny. Az ilyen mikrofonok leginkább emberi beszéd rögzítésére használhatók. A legtöbb rádió stúdióban használt kondenzátor beszédmikrofon ilyen karakterisztikával is rendelkezik. A nyolcas karakterisztika jellemzője a közeltéri hatás (proximity effect), amelynél a mikrofont közelítve a hangforráshoz, egyre jelentősebb mélyfrekvenciás emelés lép fel.

Összetett karakterisztikák

Vese (kardioid) karakterisztika

A mikrofon érzékelőjének síkbeli metszete szív alakot formál, innen ered az elnevezés is. Főként egy irányból érzékenyek. Mivel a többi irányból kevésbé érzékenyek, jól kiszűrik a külső zajokat.

Szupervese karakterisztika

Nyújtott vese karakterisztikával rendelkeznek. Oldalsó hátsó irányból kicsi az érzékenységük, azonban a hátulról érkezőkre kis mértékben érzékenyek. Jó elhelyezés esetén a színpadon lévő lábmonitorokból érkező jelre emiatt nem érzékenyek, csökkentvén a gerjedés valószínűségét.

Puskamikrofon

A nagyon éles nyalábolású mikrofonokat puskamikrofonoknak nevezik, mert általában nagyobb távolságból a hangforrást „megcélozva” történik a felvétel. Erősen egy irányból veszik a hangot. Használható például erdőben madárhangok felvételére. Ezeknek a mikrofonoknak hosszabb házuk van, oldalán réseléssel, a mikrofon kapszula pedig a cső végén van. A csőben kialakuló irányfüggő hulláminterferencia teszi lehetővé, hogy az oldalról beeső hanghullámokból minél kevesebb jusson el a membránig.

A karakterisztika frekvenciafüggése

A mikrofonok iránykarakterisztikája frekvenciafüggő, ugyanúgy, mint a hangforrás sugárzási karakterisztikája. A karakterisztika nyalábolási szöge (a mikrofon tengelyétől mért szöge) az, amelyen belül a mikrofon érzékenysége, vagyis a leadott feszültség megfelelő nagyságú. Növekvő frekvenciával a nyalábolási szög csökken. Ezért a mikrofonok több, más˗más frekvencián mért karakterisztikával jellemezhetőek.

A mikrofonok frekvencia átvitele térjellemzőktől is függ, mégpedig attól hogy milyen közel van az adott hangforrás a mikrofonhoz. Amikor a membrántól már alig 2 centire van a hangforrás, akkor a közeltéri hatás igen jelentős mértékű mélykiemelést okoz. A következő ábrán egy általános célú Behringer mikrofon karakterisztikája látható, ahol észrevehető, hogy 100Hz környékén 20 dB a jelszint különbség az ideális frekvenciamenethez képest.

A következő részben a szekvenszer programokról lesz szó köszönöm, hogy velem tartottatok! Találkozunk a következő részben. Addig is nyugodtan írjátok, meg miről szeretnétek pontos leírást kapni.

A tab egy programozott jelsorozat amit az erre tervezett programmal meg lehet nyitni.Amikor a program megnyitotta a kívánt fájlt akkor az grafikus kottaképet fog kirajzolni. Ez viszont nagy előny , könnyen lehet így tanulni bármilyen zeneszámot.

Milyen hangszerek vannak "tab" formában?
Általában a zenei hangszereknek a többsége megtalálható tab formában, bizonyos oldalakon.
A legismertebb program amivel a tab fájlokat be tudjuk játszani az a Guitar Pro 5 vagy 6 .
Mindkét program az internetről letölthető ajánlatos torrenttel dolgozni hiszen nem egy kis méretű fájlról van szó.

Mi is készíthetünk tabot a saját dalunkból?
Igen természetesen. A Guitar Pro bármelyik verziója képes arra , hogy saját dalt írjunk.
A kezelőfelület letisztult mindkét program esetében így könnyebben lehet dolgozgatni vele.

A Guitar Pro egy tabulatúrákat kezelő számítógépes program, amely beépített MIDI-szerkesztővel, lejátszóval, metronómmal és egyéb zenészeknek szánt eszközökkel rendelkezik. Microsoft Windows, Mac OS X és Ubuntu operációs rendszereken fut. A programot a francia Arobas Music fejleszti.
A szoftver több hangszert tud kezelni külön hangsávokon, amelyek kottán és tabulatúrán is megjelennek a képernyőn. A tabulatúrákat meg is lehet hallgatni, így együtt lehet játszani a dalokat a számítógéppel. A hangsávokat el lehet némítani, vagy be lehet állítani, hogy csak egy bizonyos sáv szóljon. A hangsávok hangerejét és egyéb tulajdonságait is lehet állítani. A 4-es és annál újabb verziójú kiadásokban egy billentyűzet segítségével a zongoristák bevihetik a zenéjüket a számítógépbe. A program képes MIDI fájlok és plain text formátumban írt tabulatúrák importálására is.

A Guitar Pro MIDI formátumban játssza le a tabulatúrákat. Az 5-ös verzióban emellett a "Realistic Sound Engine" segítségével jó minőségű, előre felvett hangmintákat is lehet használni, amellyel életszerűbb hangzást lehet elérni.

A Guitar Pro-val szerkesztett fájlokat GP6, GP5, GP4 és GP3 formátumban lehet elmenteni, a verziószámtól függően. Számos weboldalon lehet ilyen fájlokat letölteni ingyen, amelyek underground és népszerű előadók számait is felölelik. Néhány oldalt azonban be kellett zárni szerzői jogi problémák miatt. A Guitar Pro újabb változatai megnyitják a régebbiekkel készített fájlokat, a régi verziók azonban nem kompatibilisek az új fájlokkal.

Oldalajánló:
http://gitartab.hu/hu/
Angol oldalak:
http://www.ultimate-guitar.com/
http://www.911tabs.com/guitar_tabs/

Ha ez az élő jel bekerül a számítógépbe, annak más sávokkal való keverése és a monitorozás céljából történő visszaküldése kétszeresen is lelassítja azt: először, amikor a számítógépbe kerül (jön az áruszállító bácsi), majd a visszaküldéskor. Ez a be-ki irányba történő jelfolyam egy zavaró tényezőt jelent mindenki számára.

Két egyszerű megoldás létezik a probléma orvosolására; a harmadik túl drága. Legelőször is jó tudni, hogy a legtöbb audió interfész (külső hangkártya) zero latency, azaz “nulla késés” visszahallgatásra is alkalmas. Ez egy analóg busz, ami a beérkező jelet annak digitalizálása vagy számítógépbe küldése nélkül egy kimondottan visszahallgatási célra tervezett fejhallgató (vagy egyéb) kimenetre is átküldi. Amint beállítod ezt a funkciót az interfész beállításainál, a zenész a játékkal egyidejűleg hallhatja szinkronban a zenét. Ilyenkor a felvételi sáv egy picit késhet, de ez senkinek nem lesz észrevehető, hisz a felvételre kerülő anyagot a monitoring buszon keresztül hallgatja a zenész vagy aki akarja.

Abban az esetben, ha az interfész nem rendelkezik hasonló adottságokkal, hasonlóképp megoldhatod a problémát egy hardware eszközzel; talán egy kis átalakítás is szükséges lehet. Mindenek előtt érdemes a hangkártyát egy aux vagy busz kimeneten keresztül egy keverőpulthoz csatlakoztatni, hogy a teljes hanganyag lekeverését elkerüld. A digitális keverőpultoknál a rendszer optimalizáltsága miatt ugyan nem 0, de annyira kicsi a késés, hogy az szinte észrevehetetlen. A Yamaha már évekkel ezelőtt is gyártott 2ms késésű külső eszközöket. A keverőpultok többsége már rendelkezik hasonló funkcióval: a bemeneti jelet két helyre vezérelheted ki, így azt, amelyik a számítógépbe kerül késést előidézve neked már nem kell figyelned, csak a másikat, ami nagy sebességgel visszakerül feléd.

A legtöbb hangkártya megengedi, hogy a buffer (raktár) méretét beállítsd. Jogos lehet a kérdés, hogy “Miért ne állítanám a legkisebbre, hogy lecsökkentsem a be és kimenet közti időt?” Nyugodtan próbáld ki, de minél kisebb a buffer mérete, annál többet kell a processzornak (CPU) dolgoznia. Egy bizonyos pont után (ezt ki kell tapasztalni a saját rendszereden), a buffer méretének csökkentése pattogó zajos hanghoz vezet. Ezek a zajok átvitt értelemben azért keletkeznek, mert a processzornak ennél a tempónál el kell dobálnia egy-két “árut”, hogy tartani tudja a tempót.

Ebben az esetben (ha a késés hallható és a processzor már nem bírja a tempót,) a megoldás az, hogy venni kell egy gyorsabb számítógépet. Ettől függetlenül nem szabad elfelejteni, hogy minél több sávval dolgozol, több (akár virtuális) hangszerrel, szükséges lesz a buffer méretének növelése, pláne ha a mintavételezési rátát magasabbra veszed.

A MIDI esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a késés jelentősebb lehet, mert a MIDI eszköznek 1ms-ra is szüksége lehet a MIDI adat előállítására, majd a rendszernek újabb pár, hogy azt feldolgozza és audió jellé alakítsa. A MIDI eszközök használata esetén sokkal zavaróbb lehet a késés. Ez egy gyors rendszerrel és megfelelő interface-el kevésbé érezhető, de kis késést általában mindenki tapasztal. Ez a késés a megszoksz vagy megszöksz kategóriába tartozik: egy templomban játszó orgonista sem káromkodik folyton, mert később hallja a játékot (- a visszhangokról nem is beszélve). Egy koncerten a 20-30 méterre lévő hangfal kb. 20 ms késést követ, mégse zavar senkit.

A szoftware szintikkel a késés tovább csökken és mivel legtöbbünk ezt használja, nem kell a falat kaparni. A softwares effektek viszont egy újabb adag késést jelentenek. Az élő felvételeknél semmiképp ne vedd fel a hangot élő effektel, ha a számítógéped nem bírja, mert csúnya vége lehet! Ezt csak erős gépnél és indokolt esetben szabad megtenni. Ez olyan, mintha a raktárosnak minden csomagra még egy masnit is kéne tegyen. A hardware-es effektek ugyan gyorsabbak, de ott is érdemes a felvételt követően beállítani a végső hangzást, finomítani azt.

A mai világban a hang késésének drasztikus csökkenése mellett egy új probléma lépett fel: a vizuális késés. Amikor a hangot a rendszer feldolgozza, nem fog azon idegeskedni, hogy annak a képét időben meg is jelenítse a drága főnök úr kénye-kedvére. A késés ugyan a hangban nem jelentkezik, de a felvett anyagot a monitoron jóval később látjuk, mint halljuk (élő felvételnél). Ez lenne a legkevesebb probléma, de az automatizáló görbék adatainak változtatása úgyszint lelassul a CPU túlterheltsége miatt. Ilyenkor szakadozva fog elhalkulni egy adott sáv, ha az élő felvételnél ezt rögtön paramétereztük. Emiatt is érdemes a sávokat és automatizálókat utólag megszerkeszteni és paraméterezni. A finomítást tehát mindíg hagyd a végére és próbáld meg a késés szempontjából lényeges dolgokat elhagyni. Állítsd egy picit magasabbra a buffert és optimalizáld a rendszered és a felvételt!