stúdió technika , mikrofon tesztek , zenei szoftverek , zeneszerkesztés , hangszertesztek , személyes tapasztalatok

StudioTech blogja

StudioTech blogja


Keverőpultok

2015. május 04. - studiotech

john_cooper.jpgDejó dejó mostmár professzionális keverősemberek lettünk, minden gombot ismerünk a pulton!!! Hát nem nagyszerű dolog a koncerteken szigorú tekintettel figyelni a hangtechnikust, és kiröhögni, amikor valami gerjed, mondván "milyen béna, biztos nem olvassa az emilrulez.hu-n a nagyszerű hangtechnikai rovatot" Bizony nem! És mi még tovább megyünk; megismerkedünk a keverőpulton található lyukakkal és egyéb aljas aljzatokkal.

Impedancia
Modellünk továbbra is a Mackie nagyszerű 1604VLZ-je, azaz Very Low Z azaz Very Low Impedance azaz nagyon alacsony impedancia.   No tessék; térjük rá rögtön az impedanciára: Mivel célunk továbbra sem a kedves olvasó elrettentése, azt hiszem elegendő, ha a következő néhány sorban leírtakat bevéssük kobakunkba: bizonyára mindenkinek feltűnt már, hogy a hangtechnikai eszközökön (legyen az effekt, mikrofon, keverőpult) található ki- és bemenetek rendelkeznek impedanciával. Nagyon leegyszerűsítve az impedancia egy olyan ellenállás, mely a frekvencia függvényében változik. Egy komolyabb pult árát igazából a benne található trafók határozzák meg, melyek az impedancia-adaptációt hivatottak elvégezni.

A legfontosabb: ahhoz, hogy megfelelő legyen az impedancia-adaptáció, az eszköz (pld keverő, effekt, stb) bemenetének impedanciája tízszer nagyobb (néhányan ötre vagy hétre esküsznek, de a tíz az nagyon korrekt!) legyen, mint a bemenetre kötött eszköz (effekt, mikrofon, bármimás) kimenetének impedanciája! Van egy nagyszerű egyenlet, melynek segítségével dB-ben kifejezhetjük az esetleges rossz adaptációból származó veszteségeket. Ez így hangzik:

veszteség = 20*log (Zbe/(Zki+Zbe))

Ha a veszteség nagyobb, mint -1 dB (pld. -2, -3…stb) az adaptáció szükséges lehet, bizony!

Egy egyszerű példával szemléltetném e bonyolult mondatot:

Tételezzük fel, hogy van egy szuper cdjátszónk, melynek kimenete 1 kOhmos impedanciával rendelkezik. Rá szeretnénk kötni keverőnkre, melynek bemenete 2kOhmos. Ajj jajj! Ránézésre megállapítjuk, hogy ez bizony rettenetes! Mit tegyünk? Adaptálnunk kell az impedanciát transzformátor segítségével. Csak hogy matektudásunkat fitogtassuk, gyorsan számoljuk ki a veszteséget:

20*log (2000/(1000+2000)) = 20*log (2/3) = -3,5dB.

Ez bizony nagyobb, mint -1 dB, tehát adaptálnunk kell azon nyomban. Milyen trafóra van szükségünk? Vessünk egy pillantást az ábrára!

Láthatjuk, hogy az X:1-es (esetünkben 2:1-es) trafó a bemeneti impedanciát megszorozza X2-el, míg a kimeneti impedanciát osztja X2-el. Náccerű! Próbáljuk megoldani a fenti problémát egy 2:1-es transzformátorral.

Ha ilyenekkel találkozunk, fogjunk papírt, ceruzát, számológépet, és nem utolsó sorban pénztárcát, nézzük meg, mit tehetünk. Az audio-célokra használatos transzformátorok nem olcsó dolgok, de még mindig jobban járunk, ha magunk adaptáljuk az impedanciát, mintha új keverőt vennénk. (a Mackie 1604 (nem a 1604VLZ!) olyan konstrukció volt, melynek 600 ohmos input impedanciái miatt egy - szintén Mackiék által gyártott - átalakítot kellett venni.) Már megint tanultunk valamit!

Itt az ideje, hogy megismerkedjünk a split monitor és az in-line fogalmakkal.

Réges-régen a hangstúdiók két keverőt használtak a muzsikusok remekműveinek felvételekor. Az egyik keverő feladata a jelek MTK-ba küldése volt, míg a másikon kevertek, és a zenészek fejhallgatóiba továbbították a jelet (az aux buszokon keresztül, ugyebár).. Az ábrára pillantva mindez világosabbnak tűnhet. Az in-line nagy áttörés; a koncepció (leegyszerűsítve) az, hogy egy csatornát használunk mind keveréskor, mind felvételkor. Ennek köszönhetően megspóroljuk a második keverőpult árát.

Az inline konzolok túlnyomó többségére rá lehet ismerni egy szempillantás alatt: ha egy csatornán két fadert (egy kicsit és egy nagyot) látunk egymás felett, szinte biztosra vehetjük, hogy inline pulthoz van szerencsénk! Mondjuk túl szép is lenne, ha ilyen egyszerű volna az inline. Ha a kedves olvasók igénylik (tessék e-mailt írni!) akkor csinálhatunk egy Inline fejezetet is, de most azt hiszem ennyivel letudjuk ezt az amúgy nagyszerű dolgot.

És most visszakanyarodunk a Mackiere. A kavarópultos írás első fejezetében már találkozhattunk egy furcsasággal; a 13. csatorna legalján láthattunk egy TRACK 5 feliratot. Nos kérem alássan, ez nem más mint egy modern split-monitor konfiguráció. Hogy is van ez? Felvételkor az 1-8 csatornákra kötjük a hangszereket, mikrofonokat, majd ugyanezeknek a csatornáknak a direct out kimeneteit a multitrack (8 sávos magnó, hard disc recorder, ADAT, stb.) bemeneteivel kötjük össze. (A direct out - néhány kivételtől eltekintve - mindig post fader, tehát a faderrel befolyásolhatjuk a kimenetek hangerejét!) Amikor lejátszunk a felvevővel, a felvevő sávjait a keverőpult 9-16-os csatornáira kötjük. Így kerülhetett a 13-as csatorna aljára a TRACK 5 felirat! (Hiszen 13-8=5)

És megtanultuk most azt is, hogyan lehet egy 16 sávos pulttal 8 sávos split monitor configot használni. Célszerű lehet a MTK-be a sub (group) out-okat eljuttatni, így hangszercsoportokat hozhatunk létre, íly módon egy sávra több jelet is küldhetünk. [Most akkor gyorsan ismételjünk: Csatorna = channel = keverőpultunk 16 csatornájának egyike. Sáv = track = amire a felveszünk (pld a sztereó audió kazetta 4 sávos: A. oldal Left/Right + B oldal Left/Right = 4 sáv!)]

Persze homestúdiónk összeállítására még számos lehetőség kínálkozik; ha például nem használjuk felvételre a pultot, a nem-dinamikus effektjeink kimeneteit ráköthetjük az 1-8 csatornára, s így az effektből érkező jelet EQ-zhatjuk. Mivel ez egy 16 csatornás keverő, logikusan csak nyolc (16/2=8) sávos split monitort csinálhatunk vele. Ha 16 sávos split monitorra vágyunk, vegyünk mégegy Mackie 1604-et, vagy vásároljunk 32+ csatornás pultot.

Ábránkon láthatjuk, hogy mind a 16 csatorna rendelkezik Insert aljzattal. Ha az Insert send-nek és return-nek nincsen külön aljzatja, biztosra vehetjük, hogy pultunkon sztereó jack az insert ki/bemenete (jobb pultokon az insert send és az insert return asszimmetrikus XLR). Szteró jack aljzat esetén olyan kábelt kell használni, melynek egyik végén 6,3-as sztereó jack, másik végén két 6,3-as monó jack dugó leledzik. Egyik monó jack az insert send, a másik az insert return. Létezik a pulton main insert aljzat, ide lehet nyomni például a sztereó kompresszort, mivel ez a Main Left/Right csatornákat fogja kezelésbe venni. Ilyen aljzatot egyébként jobb hifi erősítőkön is találhatunk. Azt már láttuk a kavarópultos írásunk első fejezetében, hogy ha az insert aljzatba benyomunk egy (6,3 sztereó jack)dugót, akkor a jel útja megszakad. Ezért kell a half-normalized patchbay ugyebár. Azonban elképzelhető, hogy nem rendelkezünk patchbayel, de csak az insert send jelet szeretnénk leágaztatni, anélkül, hogy a csatornában megszakadna jelünk útja. Bizony ez is megoldható; nincs más tennivaló, mint jack dugónkat félig bedugni az insert aljzatba. Insert aljzatot nem minden keverőn találunk az összes csatornán.

A C/R out a control room out rövidítése. A control roomra kötjük (egy erősítő mögé természetesen) a hangfalainkat (nem kell erősítő, ha aktív a hangfal, de feltételezem, hogy ezt sejtette a kedves olvasó). Azért nem a main left/right-ra kötjük a hangfalpárt, mivel a SOLO funkció a control room kimeneten keresztül hallható. A main left/right tehát a 2 sávos felvevő helye, legyen az DAT, kazettás magnetofon, minidisc recorder, vagy CD-író. Sőt! Az imént felsorolt berendezéseket köthetjük akár a tape in és tape out RCA aljzatokra is! Ilyenkor megvan az a lehetőségünk, hogy 2 sávos berendezésünkről visszahallgathassuk remekművünket a C/R out kimeneten keresztül. Az assign to mix gombocska (lsd: kavarópult 2.) benyomásával ezt a 2 sávosról játszott remekművet a Main Mix kimenetre is átküldhetjük. (Hiszen a Tape out kimenet nem más, mint a Main L/R kimenettel párhuzamosan bekötött RCA aljzat).

Ha valami ezek után sem lenne világos a felhasználónak, akkor megtekintheti a keverőpultjához adott blokksémát. Mivel ez pultonként más, így ennek tanulmányozásába most nem megyünk bele. Annyit azért elmondanánk, hogy egy ilyen blokksémáról ránézésre meg lehet mondani például, hogy a Direct out kimenet vajon pre-, vagy post-fader. Az ilyen rajzok bal oldalán láthatjuk a bemeneteket, jobb oldalon pedig a kimeneteket.

Lám; megtanultuk mit hova kötögessünk a pulton. Következő fejezetünkben a NEVE VR konzolt fogjuk tanulmányozni (100% analóg (kiv. automatizálás), 96 csatorna, 5000 dolláros faderek, többmillió gombocska, több tonna alkatrész; többmillió dolláros konzol). Csak vicceltem! Legközelebb az effektek csodálatos világába kalauzolom el kedves olvasóimat. Az bizony már izgalmasabb lesz; megtanulunk például két szalagos magnó segítségével delayt gyártani! Amennyiben valóban lenne igény a NEVE VR ismertetésére, természetesen szentelhetünk neki néhány(száz) fejezetet, de szerintem akinek ilyen pultja van, az nem az emilrulez.hu hangtechnikai rovatát olvasgatja… Bármilyen kérdés, netán kritika esetén tessék csak emailt írni!

Emil Rulez nyomán

süti beállítások módosítása