stúdió technika , mikrofon tesztek , zenei szoftverek , zeneszerkesztés , hangszertesztek , személyes tapasztalatok

StudioTech blogja

StudioTech blogja


Keverőpultok 2

2015. május 04. - studiotech

mackie-1604vlzpro_1.gifMost, hogy már ismerjük milyen gombocskák és potméterek vannak egy csatornán, itt az ideje, hogy megismerjük a mesterszekciót. Angolul ennek neve master section. Néha pillantsunk az ábrára, hogy világosabb legyen az iromány. Szóval.

A mester szekció legtetején, közvetlenül a logo mellett találjuk a LAMP feliratú aljzatot. Ez a csatlakozó BNC típusú. A BNC-t főleg a tévések használják, de találkozhatunk vele hálózati kártyákon, illetve képernyőkön is. Ide lehet kötni 12 voltos lámpánkat; ha sötét van, és nem látjuk a gombokat illetve potikat, nagyon praktikus lehet! Nem is hinné a kedves olvasó, igaz?

Ha most az ábrára pillantunk, megláthassuk az AUX SEND szekciót. Ebben 2 poti és két gombocska található. A potik arra jók, hogy szabályozhatjuk vele az AUX SEND aljzatra küldött jelek hangerejét. Zárójelben megemlíteném, hogy a színpadi zenészek kontroll-ládái erre az aux send aljzatra csatlakoznak.

Tételezzük fel, hogy a - kicsit süket - dobosunk kontrollja az aux send 1-re van csatlakoztatva, a gitárosunké pedig az aux send 2-re. A dobos tehát több kakaót akar. Jobbra csavarjuk hát az aux send 1 potit. A gitárosunk jól hall ugyebár, tehát neki elég U állásba tekerjük a potiját (U = unity gain, lsd: kavarópult 1).

Meg is hallgathatjuk a fejhallgatónkkal, hogy mit hallanak ezek a muzsikusok, erre jó a SOLO 1 illetve SOLO 2 gomb. Ha benyomjuk a SOLO 1-et, akkor az aux send 1 lesz hallható a füllhalgatónkba, ha benyomjuk mellé a SOLO kettőt, akkor az aux send 2. Ki hitte volna???? Jogosan vetődik fel a kérdés; miért csak az AUX SEND 1 ill. 2 kapott hangerőszabályozó potit?

Nos, a kavarópultos írásunk első fejezetében láthattuk, hogy az aux 1 és aux 2 egy gomb benyomásával PRE módban képes üzemelni. Azt is láttuk, hogy a PRE módot arra használjuk, hogy a muzsikusoknak kontrollba küldjük a jeleket. Az aux 3, 4, 5 és 6 csak POST módban képes funkcionálni. A mackie mérnökei pedig úgy gondolták, hogy az aux 3/4/5/6-on nem fogunk kontrollosat játszani, így ezek nem kaptak külön potenciométert.

Most gyün a STEREO AUX RETURN szekciónk:

Az imént tárgyalt AUX SEND potik és gombok melletti (függőleges) sorban 4 újabb potmétert találunk. 1, 2, 3, 4 a nevük. Ezek az EFFECTS RETURN nevet viselik. Ez a négy potméter valójában 8 aljzat hangerejét vezérli. De miért nyócét??? Nos, az imént olvashattunk, hogy a hat aux-ból a mackie technikusai kettőt (Aux 1és 2 PRE módban) kontroll-célokra szántak. Marad 4 aux buszunk. Miket akasztunk még auxra? Az effekteket. Ezek ugyebár POST módban üzemelnek. Olvashattuk a kavaró 1-ben! Ezek küldik a nem-dinamikus-effektek felé a jelet. Milyen lehet egy nem dinamikus effekt? Lehet például delay, reverb, echo, flanger…stb. Sok effekt (a delay például) lehet sztereó. Az ilyen effekteknek tehát mono a bemenetük, de sztereó jel jön ki belőlük. Így kézenfekvő, hogy 2 aljzatot fognak használni. Így már érthető, miért is kapott az EFFECTS RETURN 8 darab aljzatot.

A következő függőleges sor az EFFECTS TO MONITORS nevet viseli. Magyar emberek kontrollnak hívják a monitort. Tehát ha madzsar-kompatíbilis lenne a Mackie mixer, akkor ez a 2 poti az EFFEKTSZ TO KONTROLLSZ nevet kapná. Angolul tudó olvasóink ebből már sejthetik, hogy mire jó ez a két kis potméter. Egy példával szemléltetném használatát: Dobos barátunk kontrollja még mindig az AUX 1-en található, gitárosunké pedig az AUX kettőn. Az effects return 1-re a reverb effektünk jele érkezik, effects return 2-re pedig szép kis flanger effektünké. A gonosz gitáros mindig meg akarja nehezíteni életünket. Most például kontrolljába akar egy kis flange-t. Hohóóó fantasztikus ez a Mackie pult! Felcsavarjuk a "TO AUX SEND 2" feliratú potit, és a gitáros hallja a kontrollban a szép flanger effektből kijövő jelet. A dobos (már írtunk róla; ő a süket) pedig a pergődobon egy kis reverbet akar hallani kontrolljában. (Azt most nem írom le, hogyan küldjük a pergődob jelét a reverb-be, aki elolvasta a keverőpultos írásunk első részét, az úgyis tudja…) Tehát a reverbből kijövő jelet kell neki eljuttatni. Hova is volt kötve a reverb? Az effects return 1-re. Fogjuk tehát a "TO AUX SEND 1" potit, és megküldjük jól. Mielőtt megnéznénk, hogy mire jó a további két poti és négy gomb, az ábra aljára ugrunk, és megnézzük a csoportokat (subgroups).

SUBGROUPS-ról már a kavarópultos írás első fejezetének végén is volt szó. Az assign gombokkal választhattuk ki, hogy egy csatorna jelét hova küldjük. Akkor direkt nem említettem, hogy a PAN feliratú panoráma potival lehet eldöntetni, hogy a csatornán lévő jel hova kerüljön. Ha a panoráma poti teljesen "L" irányba van csavarva, és a csatornát a L/R subgroupra irányítjuk, akkor csak bal oldalon (L = left = bal) fog szólni. Ha az 1 / 2 subgroupra küldjük, akkor csak az 1-es subgroupon fog megjelenni a jel, míg a 3 / 4 esetében csak a hármason. Ha a panoráma poti középen áll, akkor jelünk értelemszerűen L/R esetén megjelenik a Left és Right oldalakon, 1 / 2 esetén az egyes és kettes subgroupon, 3 / 4 esetén pedig a hármas és négyes subgroupon. Ha pedig a panoráma poti maximálisan R irányba van tekerve, akkor - mondanom se kell - hogy csak az R, 2, 4 subgroupokon jelenhet meg jelünk.

Egyébként egy csatorna jelét egyszerre több subgroup felé is irányíthatjuk, tehát bátran lehet küldeni például az L/R (mainmix)-re, és a 3 / 4-es subgroupra.

Mint látjuk az ábrán, minden egyes subgroupot meghatározhatunk, hogy melyik oldalon (LEFT vagy RIGHT) szóljon. Ez akkor lehet jó, ha a drum mixünket ki akarjuk próbálni a hallgatók illetve a dobos szem(fül)szögéből. Mert (szintén olvashattuk az első fejezetben) a dobos például bal oldalon hallja a pergőt, míg a vele szemben álló hallgató a jobb oldalon. Nem szükséges tehát 8 (vagy több) panorámapotihoz nyúlni, ha a subgroup-ot használjuk! A subgroup-faderek melletti Main mix fader a Main mix (vagyis L/R) hangerejét szabályozza (nahát!).

A Main mix poti fölött található Phones csatlakozóba dugjuk a fejhallgatót. A fejhallgatónkban a CONTROL ROOM jelét fogjuk hallani. A control room jele független a MAIN L/R OUT kimeneteken hallhatótól. Ha egy csatornán például benyomjuk a SOLO gombot, akkor az a control room-ra fogja küldeni a SOLO jelet, és nem pedig a MAIN OUT-ra. Ez így logikus is, mivel koncerten elképzelhető, hogy a zenészek játéka közben állítani szeretnénk a basszusgitár jelén, mivel annak nem szép a hangja. Ha a MAIN OUT-on is megjelenne a SOLO jele, akkor a tisztelt publikum velünk együtt hallgathatná, miképp állítjuk a basszusgitár EQ-ját…

Ha már olyan sokat beszéltünk a Control roomról, lássuk miket lehet hallgatni segítségével. A mesterszekció középső részén található CTRL ROOM SOURCE kapcsolók segítségével kiválaszthatjuk mit is szeretnénk hallani a CONTROL ROOM kimeneten. Ez lehet a TAPE (magnó, DAT, Cdplayer, stb) jele, az 1 / 2-es, a 3 / 4-es subgroup vagy akár a main mix. Természetesen semmi nem akadályozza meg a kedves felhasználót abban, hogy egyszerre akár mind a négyet hallgassa a Control roomon. A C/R (Control room) gombocskák fölött van egy poti, ami a control room hangerejét hivatott szabályozni.

Ez utóbbi mellett találjuk a TAPE IN potmétert, amivel a TAPE bemenetre kötött lejátszó (DAT, magnó, CD, Minidisc) hangerejét állíthatjuk befele jól. A TAPE TO MAIN MIX pedig a MAIN OUT-ra küldi ezt a jelet. Ez akkor lehet jó, ha a TAPE bemenetre van kötve a CD lejátszónk, és koncert előtt ezen keresztül nyomassuk a zenét a publikum felé néző nagy hangfalakra.

És elérkeztünk a SOLO-hoz! Ezen a mixeren kétféle SOLO-val találkozhatunk. Egyik az AFL, ami After Fade listen (fader utáni hallgatás), a másik pedig a PFL ami Pre Fade listen (fader előtti hallgatás). Mackiék nem bírták ki, hogy ne nevezzék át ezt a két módot. Így lett az AFLből NORMAL, a PFL-ből pedig LEVEL SET. Az AFL-t asszem nem kell megmagyarázni. Ha a kapcsolónk ilyen állásban van, és valamelyik csatornán megnyomjuk a SOLO gombot, akkor azt a jelet fogjuk hallani, ami már keresztül ment mindenen (értem ezalatt az EQ-t, az INSERT jacket, és a FADERt). Az AFL fader-függő! Ha faderünk teljesen le van húzva, akkor AFL SOLO-val semmit nem hallunk a csatorna jeléből.

A PFL egy nagyon fontos funkció. Ezzel állítjuk be egy csatornán a GAIN-t. A procedúra a következő (véssük jól a fejünkbe!)

  1. A GAIN (trim) potit minimumra csavarjuk
    1. A mesterszekció fader gombját benyomjuk, hogy az PFL módban legyen
    2. Csatornánk faderét az U (unity gain) pontra állítjuk
    3. A csatornára jelet küldünk. Pld. ha egy gitáros lóg azon a csatornán, akkor megkérjük, hogy pengessen valami normális dolgot gitárján
    4. Rávetjük magunkat a Gain (TRIM) potira (ez a legelső potméter minden csatornán) és addig állítjuk, amíg mesterszekciónk VU-méterén el nem érjük a 0 dB pontot. A VU-méterre ilyenkor csak a SOLO-zott csatorna jele kerül.

Miközben PFL-ezünk, a LEVEL SET LED zölden világít. Ezt minden (használatban lévő) csatornán meg kell csinálni. Így biztosak lehetünk abban, hogy nem fog egyik hangszer sem torzítani, keverőt túlvezérelni, stbstb. És hangsúlyozom: ha egyszer jól beállítottuk a gaint, mixelés közben nem nyúlunk hozzá! Ez nagyon fontos, mert vannak, akik mixeléskor úgy akarnak egy kis kakaót adni egy csatornára, hogy a gain potit feljebb tekerik. Ez nagy hiba, mivel így torz jellel fognak dolgozni. És az senkinek nem jó! Ezért is fontos, hogy mixelés kezdetekor minden minden fader Unity Gain-re legyen állítva. Íly módón keverés közben minden csatornán mindig marad egy kis (10 dB) "tartalék hangerő".

A SOLO-nak a mesterszekcióban van egy potija, ezzel a SOLO hangerejét lehet beállítani. A RUDE SOLO LIGHT LED pedig pirosan villog, valahányszor SOLO-zunk. Ez roppant jó dolog, mert ha keverés közben elfelejtetjük, hogy SOLO módban vagyunk, akkor az bizony roppant vicces tud lenni.

Jó tudni, hogy létezik egy harmadik típusú SOLO, amit ezen a pulton nem találunk. Ez az úgynevezett IPS (in place solo). Ez a solo a többivel ellentétben destruktív, azaz megjelenik a MAIN OUT kimeneten is. Használata egyszerű: minden egyes csatorna rendelkezik egy SAFE gombbal. Ezzel választjuk ki, hogy melyik csatornákat akarjuk solozni. Utána egy SOLO gombot nyomunk, így az összes nem safe-elt csatorna MUTE-ba vált és elhallgat.

Ez vajon miért jó? Tételezzük fel, hogy egy óriási pulton dolgozunk, rengeteg sávval, és éppen maxi CD-t akarunk csinálni. Maxikra szokás akapella verziót tenni; ilyenkor csak az éneket halljuk minden zenei kíséret nélkül. Ahelyett, hogy az összes hangszer-csatornán nyomnánk MUTE-ot, a SAFE-el kiválasztjuk az ének-csatornákat, és IPS solot nyomunk. Így mind a control room out-on, mind a MAIN OUT-on csak az éneket fogjuk hallani. Hát nem csodás?

És akkor most ígéretemhez híven pár sor erejéig visszatérnék a STEREO AUX RETURN szekció ASSIGN OPTIONS gombjaira. Azt látjuk az ábrán, hogy az EFFECTS RETURN több helyre irányítható: Ha a MAIN MIX/TO SUBS gomb nincs benyomva, akkor automatikusan a MAIN MIX-re kerül a hármas effektberendezés jele. Ha a gomb be van nyomva (ekkor van TO SUBS állásban, ugyebár), akkor kiválaszthatjuk, hogy az 1 / 2, vagy a 3 / 4 subgroupra küldjük a jelet.

Ez vajh' miért lehet hasznos?

Mint láttuk, a csatornákat keverhetjük subgroupokra. Tételezzük fel, hogy a dobok a 3 / 4 subgroupon vannak, a pergődobra pedig egy kis zengést szeretnénk, ám a számunkat úgy fejezzük be, hogy a dobokat fade-outoljuk. Ekkor a 3 és 4 subgroup fadereket húzzuk lefelé. Minden dob szépen elhallgatott. Igen ám, de az effektünk még mindig szól, hiszen az nem húzódott lefele, ott van továbbra is a main mixen!!! Ekkor roppant jól jöhet a TO SUBS gomb! Ilyenkor a hármas effekt nem a L/R-ra kerül, hanem az általunk kiválasztott subgroupra, és fadeoutnál együtt halkul a többiekkel. Sajnos ezt csak egyetlen, a hármas számú EFFECT RETURN tudja, úgyhogy jól válogassuk meg, hogy mit hova kötünk. (egyébként nem kell pánikolni; a kavarópult 3. fejezetében majd mindenféle megoldást találhat a kedves olvasó az ilyen és hasonló problémákra)
A 4-es effektberendezést pedig egy kis gombocskával küldhetjük csak a control room-ba… Ekkor az effekt csak a control roomon fog megjelenni. Roppant praktikus funkció…

A Returns Solo gombbal pedig az EFFECT RETURN szólózhatjuk, bár ez szerintem logikus…

A mesterszekcióban található még a PHAN és PWR LED. A Phan a fantomtáp (phantom power) bekapcsolását, míg a PWR a keverőpult bekapcsolását jelzi.

Más konzolokon találkozhatunk még jópár funkcióval, néhány a népszerűbbek közül:

- SLS volume: Studio Loudspeaker volume: a feljátszóhelyiségben található hangszóró hangerejét szabályozó poti.

- TALKBACK: ez egy kis mikrofon a keverőbe építve. A talkback gombot benyomva beszélhetünk a feljátszóhelyiségben tartózkodó művészekhez. Néha körítésként még találunk egy talkback level potit, ami a hangerőt szabályozza, továbbá egy-két gombocskát, melyekkel kiválaszthatjuk, hova irányítsuk mondanivalónkat (SLS, AUX (auxon van ugyebár a színpadi kontroll és/vagy a zenészek fejhallgatója), L/R (ilyenkor a talkback a MAIN OUT-ra kerül. Remek dolog, ha a magnóra rámondjuk a SLATE-et. A SLATE a felvétellel kapcsolatos információkat tartalmazza, dátum, stúdió, hangmérnök, zenekar, stbstbstb))

- OSCILLATOR: ez egy úgynevezett függvénygenerátor. Különböző jeleket (pld 100Hz/1KHz/10KHz szinus, rózsazaj) tud generálni. Természetesen azt is kiválaszthatjuk, hova kívánjuk küldeni a jelet. Ha egy analóg multitrack recorderrel dolgozunk, a szalag elejére (minden sávra!) célszerű felvenni három színuszos jelet, és ezáltal egy másik stúdióban (pld. ahol a mastering folyik) könnyebben lehet kalibrálni a multitrack magnó fejét.

- DIM: a control room kimenetet -20 decibellel csillapítja. Talkback esetén automatikusan bekapcsol (különben szép kis gerjedések keletkeznének)

Egyébként ha már itt tartunk, megemlítenék pár dolgot, amit még illik tudni keveréssel / pultokkal kapcsolatban. Fülünk karakterisztikájából kifolyólag nagy hangerőn szokás keverni. Ez egy idő után kényelmetlen és fárasztó lehet. Az akusztika fejezetben majd meglátjuk miért is van ez a hangosan keverés.

A másik dolog: vigyázzunk arra, hogy ne keverjük (hö-hö-hö) a kifejezéseket. A keverőpultokon nem sávokat (track), hanem csatornákat (channel) találunk! Ezt a két dolgot sokan összetévesztik. Sávokkal a felvevő berendezéseken találkozhatunk! (Innen ered a nevük: multiTRACK recorder = többsávos felvevő).

És még valami: az előző fejezetben nem említettem, hogy a csatornákon lehet fázis-inverter gombocska. Jó tudni róla, majd a mikrofónia fejezetben megtudjuk, miért is…

Következő kavarópultos fejezetünkben meglessük, mit és hogyan lehet keverőnkre csatlakoztatni, megtudjuk mi a különbség a SPLIT MONITORING és az IN-LINE között.

 Emil Rulez nyomán

süti beállítások módosítása