stúdió technika , mikrofon tesztek , zenei szoftverek , zeneszerkesztés , hangszertesztek , személyes tapasztalatok

StudioTech blogja

StudioTech blogja


Házi stúdió létrehozása 4. rész [MIDI billentyűzetek és a mikrofonok]:

2016. január 11. - studiotech

Manapság már minden hangstúdióban megtalálható a MIDI billentyűzet. Nem összetévesztendő a szintetizátorral!
A "házilag" felvett szekvenszer programok manapság képesek arra , hogy a MIDI jelet szerkeszthetővé tárják számunkra. Ez nagyon előnyös hiszen, így bármikor tudjuk korrigálni az éppen elcsúszott vagy rossz vonalközben megszólaló hangokat. A MIDI billentyűzetek főbb tulajdonsága , hogy a felvett hangot képesek szekcionálni , vagyis részekre bontani. Továbbá képesek arra is, hogy egy VSTi dobszerelés hangjait billentyűkre osszák szét. Ez akkor is előnyös ha egy éppen akusztikus szerelés dobtestjének hangjait akarjuk pótolni.

m-audio-oxygen-49-midi-keyboard-large.png
Billentyűinek száma alkalmazás szerint változhat, a normál amit a stúdiókban is használnak az 49 billentyűs. De vannak ennél kisebb billentyűk is. A skála amin behatároljuk a MIDI billentyűzeteket az 22-88 billentyűig terjed. De léteznek egészen majdnem tenyérnyi méretűek is.71vmadirrcl_sx522_1.jpg

Például, a Jordan Rudess közreműködésével kifejlesztett iRing (iPad kompatibilis) , ami akár élő fellépéseken is megállja a helyét. Nagy előnyt jelentenek a programozható potméterek és a nyomásérzékeny billentyűk amit általában minden gyártó beépít a modelljeibe.

A mikrofonok nélkülözhetetlenek egy élő fellépésen vagy akár a stúdióban. Mindig legyen szem előtt a minőség,alkalmazási terület, tulajdonságok.

Sok feltaláló próbálkozott egyszerű mikrofon építésével, de az első mikrofont Alexander Graham Bell találta fel.1876 októberében Thomas Edison fedezte fel az első gyakorlatban is alkalmazható szénmikrofont.

Nyomásmikrofon

Felépítésének lényege, hogy a rezgő membrán mögött zárt tér található.Ennek következtében a membránt csak az egyik oldalról érik hanghullámok. Készülhet bármilyen technológiával (Dinamikus, kondenzátor, stb...)


Sebességmikrofon

E mikrofonfajta házának eleje és háta egyaránt nyitott, a membránt mindkét oldalról érik hanghullámok. Az első és hátsó megnyitás közötti távolság következtében a hullámok előbb érik el az első, mint a hátsó oldalt, a membrán két oldala között nyomáskülönbség lép fel. Készülhet bármilyen technológiával (Dinamikus, kondenzátor, stb...)

Szénmikrofon (kontaktmikrofon)

mikrofon_szen.png

A membrán mozgása ellenállás változást hoz létre. A távbeszélő˗készülékekben nagy tömegben gyártott, olcsó szénmikrofonokat használtak. Elvileg ez egy egyenáramú feszültségforrásra kapcsolt változó ellenállás. Az ellenállás változás a membránra jutó hangnyomás hatására lép fel. A középen elhelyezkedő laza szemcséjű szénporhoz (manapság grafit) két, aranyozott elektróda érintkezik. Az alsó elektróda szigetelten a fémházhoz van erősítve, míg a felső a membránnal együtt mozog. A szénszemcsék közötti átmeneti ellenállás a mozgás ütemében fog változni. Az ellenállás a kitérésnek nem lineáris függvénye, ezért a mikrofon torzítása elég nagy. Széles körű elterjedését az aktív, nagy jelet eredményező működésének köszönheti.

Dinamikus mikrofon

mikrofonon_dinamikus.png

Igen elterjedt típus, népszerűségét jellemzői miatt vívta ki, miszerint nem igényel külön áramellátást, jó tervezés esetén strapabíró, és felhasználási lehetőségei nagyon széles körűek. Nagy hangerejű környezetben, zajban is megállja helyét. A dinamikus mikrofonok lelke egy elektromágneses tekercs. Felépítésében hasonlít a dinamikus hangszóróhoz, vagy a dinamikus fejhallgatóhoz. Egy rugalmas felfüggesztésű műanyag membránhoz kisméretű, gyűrű alakú tekercs van erősítve, amely a hanghullámok hatására a membrán mikroszkopikus rezgést, mozgást végez, a tekerccsel együtt. A gyűrű alakú tekercs állandó mágneses térben mozog, aminek hatására a tekercsben a mozgásállapot változásaival arányos feszültség indukálódik (az elektromágneses indukció elvén). A tekercs végpontjairól az indukált váltakozó feszültség elvezethető és felerősíthető. A dinamikus mikrofon a membrán és a tekercs tehetetlensége miatt igen kis jelfeszültséget szolgáltat, mindössze néhány tized mV˗ot, érzékenysége meglehetősen csekély, így elsősorban hangosítási, illetve közel mikrofonozást igénylő alkalmazásoknál használják (pl. hangosítás, ének˗felvétel, stb.). A mágnes˗kör és a membrán a mikrofonházban helyezkedik el, amelyet elölről védőrács zár le. A zárt ház megnyitásával, a rácsméret alkalmas megválasztásával és még járulékos akusztikus elemek beiktatásával viszonylag szélessávú, de meglehetősen egyenetlen frekvenciamenetű, tetszőleges iránykarakterisztikájú mikrofon alakítható ki.

Kondenzátormikrofon

mikrofon_kondi1.png

Nevében is jelzett az átalakítási metódus, a műveletet egy kondenzátor illetve kondenzátorként funkcionáló elem végzi. Az ilyen mikrofonok működéséhez a kapszulát illesztő áramkör miatt áramellátás szükséges. A rögzített hang természetesebb hangzású a dinamikus mikrofonok által rögzítettnél. Az érzékenységük nagyobb, mint a dinamikus mikrofonoknak, ezért gyakran használják nagyobb terek (színpad, zenekar, kórus) hangosításához, de bizonyos esetekben ének vagy hangszer mikrofonként is használják.

Kristálymikrofon

mikrofon_piezo.png

A piezoelektromos hatás elvén alapul. Alapja egy speciális kristály, amelyen két fegyverzetet alakítanak ki. A kristályt mechanikusan terhelve a fegyverzeten feszültségváltozás keletkezik. A keletkezett jel nem terhelhető, impedanciája több megohm is lehet. Ma már alig használják ezeket, stúdiótechnikában pedig egyáltalán nem.

Szalagmikrofon

mikrofon_szalag.png

A szalagmikrofon egy erős mágnesből és a mágnes résében egy 2˗5 mikron vastagságú, 3˗4 mm széles és különböző hosszúságú alumínium˗szalagból áll. Rendkívül érzéketlen mikrofon. Manapság egyre inkább kezd újra elterjedni, mivel nagy hangerejű hangszórók elé is kiválóan alkalmazható. Másrészt pedig ennek a hangátalakítónak is megvan a maga jellegzetes hangzása, és ezért a ma gyártott szalagmikrofonok újabb lehetőségeket nyújtanak a hangmérnököknek.

Csatlakozás

A mikrofonok (professzionális mikrofonok) kimenetén papa XLR-3 csatlakozó van. A kondenzátor mikrofonok vagy XLR-3 csatlakozóval vannak szerelve, vagy egyes karakterisztika váltós készülékek több érintkezős csatlakozóval vannak ellátva, mellyel saját külső tápegységükhöz csatlakoznak. A nem professzionális típusok többnyire TS (6,3 mm-es jack) csatlakozóval vannak ellátva. Az olcsóbb PC mikrofonok általában 3,5 mm-es (mini) monó jack-el csatlakoznak a számítógép hangkártyájához. A drágább PC mikrofonok ugyanekkora sztereó jack-et használnak.

Impedancia

Mint minden elektronikus eszköz, úgy a mikrofon is rendelkezik e tulajdonsággal, melyet kimeneti ellenállásként is emlegethetünk. Általánosságban véve elmondhatjuk, hogy az alacsony impedancia előnyösebb, mint a magasabb értékű. Három csoportba sorolhatjuk a mikrofonokat:

alacsony (200 ohm, vagy annál kisebb),
közepes (200˗10000 ohm között), és
magas (10000 ohm felett) impedanciájú.


A nagy ellenállású eszközök ugyan olcsóbbak, de különösen ügyelni kell esetükben a kábel hosszúságára. Ez rendszerint 5˗10 méter közötti hosszt jelent, ettől eltérő esetben már jelveszteség léphet föl, főként a magasabb frekvenciák tartományában. Mivel nem csak a mikrofon rendelkezik kimeneti ellenállással, hanem a célberendezés is bemeneti ellenállással, így érdemes ehhez igazítani a használt mikrofont. Ha mikrofonunk alacsony impedanciájú, akkor közel azonos vagy magasabb értéket képviselő berendezéshez csatlakoztassuk. Amennyiben mikrofonunk magasabb ellenállású, jelveszteség léphet föl.

Jelszintek

A mikrofonok minimális feszültséget adnak ki magukból működés közben. Ezt az értéket millivoltban mérik, és mikrofonszintűként (Mic level-ként) emlegetik. Ez a jel még gyenge ahhoz, hogy használható legyen a mikrofon, így fel kell erősíteni. Az így kapott jelet vonalszintűnek nevezik (Line level), mely rendszerint 0,775 - 1,55 V közötti névleges feszültségű. E jel előállítása több módon történhet. Ritkán a mikrofonban, beépített erősítő segítségével emelik a megfelelő szintre, vagy különálló mikrofon előerősítőt használnak, azonban gyakoribb, hogy a keverők, illetve azok a berendezések, melyekhez a mikrofon csatlakozik, saját maguk végzik el ezt a jelerősítést.

Karakterisztikák

A mikrofon iránykarakterisztikája adja meg, hogy a mikrofon milyen irányból érzékeny a hangokra.

Egyszerű karakterisztikák

Gömbkarakterisztika

mikrofon_gombi.png

Nyomásmikrofonok. Az ilyen mikrofonok a tér minden irányából közel azonosan érzékelik a hangokat. Jól használható például, amikor asztalnál lévő társaság beszélgetésének a felvételéhez: egy gömbkarakterisztikájú mikrofont az asztal közepére helyezünk. Azonban leginkább környezeti zajok, hangok rögzítésére ideális, hiszen a hang bárhonnan érkezik, az mindenkor rögzítésre kerül. Mozgó forrásból származó hangok esetében is megfelelő lehet. Minimális hátránya, hogy a rögzített hang egységgé alakul, fókuszálatlan formában, így a más˗más irányból érkező hangokat nem lehet elválasztani egymástól. Rádió stúdiókban kerekasztal beszélgetésekhez is kiváló, mivel a teremben lévő összes beszélőt hallani rajta keresztül.

Nyolcas karakterisztika

microphone_characteristic8.jpg
Sebességmikrofonok. Az ilyen mikrofonok érzékelőjének metszete egy nyolcas számjegyre hasonlító alakot mutat. Ebből adódóan két különböző irányból érkező hangokra érzékeny. Az ilyen mikrofonok leginkább emberi beszéd rögzítésére használhatók. A legtöbb rádió stúdióban használt kondenzátor beszédmikrofon ilyen karakterisztikával is rendelkezik. A nyolcas karakterisztika jellemzője a közeltéri hatás (proximity effect), amelynél a mikrofont közelítve a hangforráshoz, egyre jelentősebb mélyfrekvenciás emelés lép fel.

Összetett karakterisztikák

Vese (kardioid) karakterisztika

mikrofon_kardioid.png
A mikrofon érzékelőjének síkbeli metszete szív alakot formál, innen ered az elnevezés is. Főként egy irányból érzékenyek. Mivel a többi irányból kevésbé érzékenyek, jól kiszűrik a külső zajokat.

Szupervese karakterisztika

Nyújtott vese karakterisztikával rendelkeznek. Oldalsó hátsó irányból kicsi az érzékenységük, azonban a hátulról érkezőkre kis mértékben érzékenyek. Jó elhelyezés esetén a színpadon lévő lábmonitorokból érkező jelre emiatt nem érzékenyek, csökkentvén a gerjedés valószínűségét.

Puskamikrofon

A nagyon éles nyalábolású mikrofonokat puskamikrofonoknak nevezik, mert általában nagyobb távolságból a hangforrást „megcélozva” történik a felvétel. Erősen egy irányból veszik a hangot. Használható például erdőben madárhangok felvételére. Ezeknek a mikrofonoknak hosszabb házuk van, oldalán réseléssel, a mikrofon kapszula pedig a cső végén van. A csőben kialakuló irányfüggő hulláminterferencia teszi lehetővé, hogy az oldalról beeső hanghullámokból minél kevesebb jusson el a membránig.

A karakterisztika frekvenciafüggése

mikrofonok_ter.png

A mikrofonok iránykarakterisztikája frekvenciafüggő, ugyanúgy, mint a hangforrás sugárzási karakterisztikája. A karakterisztika nyalábolási szöge (a mikrofon tengelyétől mért szöge) az, amelyen belül a mikrofon érzékenysége, vagyis a leadott feszültség megfelelő nagyságú. Növekvő frekvenciával a nyalábolási szög csökken. Ezért a mikrofonok több, más˗más frekvencián mért karakterisztikával jellemezhetőek.

mikrofonok_frek-kar.png

A mikrofonok frekvencia átvitele térjellemzőktől is függ, mégpedig attól hogy milyen közel van az adott hangforrás a mikrofonhoz. Amikor a membrántól már alig 2 centire van a hangforrás, akkor a közeltéri hatás igen jelentős mértékű mélykiemelést okoz. A következő ábrán egy általános célú Behringer mikrofon karakterisztikája látható, ahol észrevehető, hogy 100Hz környékén 20 dB a jelszint különbség az ideális frekvenciamenethez képest.

A következő részben a szekvenszer programokról lesz szó köszönöm, hogy velem tartottatok! Találkozunk a következő részben. Addig is nyugodtan írjátok, meg miről szeretnétek pontos leírást kapni.

Számítógépet otthoni zeneszerkesztéshez? Mégis milyet?

mac_mini_tb_display-500x459.jpgNéhány évvel ezelőtt még jobban bele kellett nyúlnunk a zsebünkbe, ha megfelelő teljesítményű PC-t szerettünk volna összerakni. Szerencsére mára a megfizethető áru erős hardverek utolérték a zenei szoftverek igényeit. Ráadásul már szinte mindenki rendelkezik annyi affinitással, hogy különösebb erőfeszítés nélkül saját maga tudja gépét összeépíteni a céljainak megfelelő, válogatott alkatrészekből.


Nézzük végig, mit is vegyünk figyelembe az alkotóelemek kiválasztásánál:


1. Processzor:
Ennek kiválasztása predesztinálja alaplapunk fajtáját is, ezért érdemes ezzel kezdeni. A két nagy gyártó közül régebben sokan az Intel-t tartották alkalmasabbnak zenei munkaállomások építéséhez és előszeretettel hivatkoztak megbízhatóságára és nagyobb terhelhetőségére az AMD-vel szemben. Jómagam régóta áttértem az utóbbi gyártó termékeire, ennek oka pusztán az, hogy az azonos névleges teljesítményű processzorokat összemérve az AMD jóval kedvezőbb áron kínálja azokat.
Lehetőleg a legújabb foglalattal rendelkező családból válasszunk, így ha a későbbiekben mégis szükségesnek érezzük, nagyobb eséllyel tudunk erősebb processzorra váltani. Nem kell a csúcskategóriában keresgélni, viszont az irodai használatra szánt olcsó processzorok nem elegendőek. Ezért jelenleg egy középkategóriás 4 fizikai magos, 3 GHz körül ketyegő modell ajánlott. Az összehasonlítást és választást segíthetik benchmark eredmények is. Hasznos lehet például a következő linken elérhető táblázatnak a megvizsgálása, amiből kiderül, jelenleg mit tudnak az éllovasok és ezekhez képest hol helyezkedik el az a processzor, ami a mi költségvetésünkbe belefér. Minél magasabb pontszámot látunk egy típus mellett, elviekben annál nagyobb teljesítményre lehet képes.


2. Alaplap:
Ha dűlőre jutottunk a processzort illetően, válasszunk annak foglalatához illő, megfelelő chipset- tel szerelt lapot. Mostanság eléggé elszaporodtak a kisebb méretű microATX lapok. Ne ilyet vegyünk, maradjunk a régi ATX méretnél! Egyszerűen azért, mert nem fog minden szükséges elem beleférni, és szerelni is őrület a hatalmas, mindenhová türemkedő kábelkötegek között, amivel a szellőzés lehetőségét is erősen korlátozzuk.
Nézzük meg, mi az utóbbi időben legelterjedtebb memóriatípus, ahhoz illő lapot válasszunk, ellenőrizzük, hány GB RAM-ot tud kezelni. Előre gondolva ne vegyünk olyat, ami nem bővíthető legalább 16 GB-ig!


Foglalatok:
PCIe
- ez kelleni fog a videó kártyához, illetve az is előfordulhat, hogy a hangkártyánkhoz, amennyiben belső hangkártyát választunk, ekkor 2 db-ra lesz szükségünk.
Csatlakozók:
SATA II/III
- ezekből összesen 2-3 db elég.
Portok:
Firewire
- ma már elvétve találunk olyan lapot, amire illesztettek ilyet, az pedig általában magasabb árfekvésű. Erre akkor lehet szükség, ha ilyen csatolóval rendelkező hangkártyához jutunk. Erre elég nagy esély van, ugyanis a használtpiacon, jó áron lehet beszerezni nagyon jó minőségű régebbi gyártmány Firewire kártyákat. Ezt általában helyettesíthetjük az egyik PCIe foglalatba illeszthető átalakítóval is.
USB 2.0/3.0
- ebből legyen minél több, hogy ne kelljen HUB-ot csatolni. A legtöbb külső hangkártya 2.0 illesztésű, de ki tudja, egyszer talán neves gyártók is áttérnek 3.0-ra. Mindenesetre, ha valamikor szeretnénk használni külső adattárolót, az USB 3.0 erre az ideális.


3. Memória:
Indulásnak 8GB-ot javaslok. Ez lehet 1x8GB, vagy párba válogatott 2x4GB. Ennél több azoknak kellhet, akik hatalmas méretű hangminta könyvtárakat használnak megannyi sávon, illetve akik nem kizárólag zenélésre használják gépüket. Ha valaki úgy érzi, nagy ívű filmzenekészítésben éli ki magát és tovább bővít, azt lehetőleg ugyanolyan típussal tegye. Érdekes egyébként, hogy ha megjelenik egy újféle memóriatípus, a régi, már nem gyártott modelleknek nagyon felmegy az ára. Ezért érdemes már először bespájzolni. Hosszútávra 1600 MHz-től felfelé gondolkodjunk.


4. Háttértárolók:
Gondolkodjunk el a mostanában elterjedt SSD (Solid State Drive) meghajtó használatán! Ez a szokásos mechanikus HDD-kel ellentétben teljesen hangtalan és nem hevíti fel gépünket. Erre érdemes telepíteni operációs rendszerünket, DAW programunkat és pluginjeinket. Elképesztő olvasási sebességének köszönhetően rendszerünk és projektjeink villámgyorsan betöltődnek majd. Ha elég nagy tárolókapacitásút választunk, ide pakolhatjuk hangmintáinkat is, így azok betöltődésére sem kell majd perceket várnunk. Viszont tartsuk szem előtt, hogy teljes tárolókapacitásának csak 70-80%-át használjuk! SSD-vel sokkal jobban kihasználhatjuk processzorunk és memóriánk teljesítő képességét.
Írásra (a felvett illetve lekevert WAV fájljaink tárolására) viszont használjuk a megszokott HDD-t. Általánosságban elmondható, minél nagyobb a forgási sebessége és gyorsító tára (cache), annál jobb.


5. Videokártya:
Az alaplapokra vagy a processzorokba általában integrálnak videó vezérlőt, ennek használatával viszont értékes erőforrásokat rabolunk. Ezért célszerű külön processzorral, hűtéssel és memóriával rendelkező videokártyát használni. Nincs szükségünk a játékokra specializált legbrutálisabb kártyára, jelenleg a legolcsóbbak is számunkra elegendő erőforrással rendelkeznek. Érdemes megfontolni, hogy passzív hűtésest vegyünk, így egy zajforrással (hűtőventillátor) kevesebb.


6. Táp:
Ha valamennyi alkatrészt kiválasztottuk, azok szükségleteit összeadva ki kell számolnunk, milyen teljesítményű tápra lesz szükségünk a megfelelő energiaellátáshoz. A kapott értékhez adjunk hozzá még 10-20%-ot a biztonság kedvéért. A jó minőségű, túl áram védett, túlfeszültség védett táp nagyon fontos, hiszen ez lesz gépünk szíve.


7. Ház:
Olyan kialakítású házat válasszunk, amiben kényelmesen és praktikusan elférnek az alkatrészek, rendelkezik előlapra kivezethető portokkal, könnyű, jól szigetelt, nem rezonál.


8. Hűtés:
Próbáljunk minél halkabban dolgozni képes hűtőrendszert beépíteni. A legolcsóbb továbbra is a szokásos aktív hűtőventillátoros kialakítás, szerencsére ezekből is kapható nagyon alacsony zajszinten működni képes változat. Válasszuk ezeket!


Ha összeépítettük PC-nket, optimalizáljuk az alábbiakat figyelembe véve:


A BIOS-ban tiltsuk le az integrált alaplapi hangkártyát, és lehetőleg csak a csatlakoztatott stúdió hangkártyánkat használjuk.
Ugyanígy járjunk el az integrált videó vezérlővel is.
Ha lehetőségünk van videokártyánkhoz 2 db monitort csatlakoztatni, használjuk ki! 2 monitor használata rendkívül meg fogja könnyíteni a dolgunkat, ugyanis rá fogunk jönni, bármekkora képátlójú kijelzőnk is van, 1 db sokszor kevés felületet nyújt a hatékony munkához.
A hűtő ventillátorokat állítsuk csendes módra, csak akkor kapcsoljanak magasabb fordulatszámra, ha tényleg szükség van rá. Elképzelhető, hogy processzorunk gyári hűtője nem elég hatékony és nagyon hangos, ilyenkor érdemes ezt jobb minőségűre cserélni.
Az ma már nem kérdés, hogy operációs rendszernek 64 bites architektúrával rendelkezőt válasszunk. Ha nem ruházunk be SSD meghajtóra, akkor is érdemes a rendszert és a tárat 2 külön HDD-n elhelyezni. A zenei projektekhez használt operációs rendszerünkbe lehetőleg ne telepítsünk egyéb programokat, csak amire munkánkhoz feltétlenül szükség van. Sokan tanácsolják, hogy internetezésre is másik partícióra telepített oprendszert használjunk, ezt személy szerint nem tartom kivitelezhetőnek. Így aztán továbbra is szükségünk lesz tűzfalra és/vagy vírusirtóra.
Operációs rendszerünk beállítási lehetőségeit használva kapcsoljuk ki valamennyi rendszerüzenethezhez kapcsolódó hangot. Ezek általában nagyon kis bitrátájúak és mintavételezési frekvenciájúak, amik a legváratlanabb pillanatban szólalhatnak meg és összezavarhatják hangkártyánkat.
A háttérben lehetőleg ne fussanak szükségtelen programok, amik lassíthatják a rendszert. Tiltsunk le mindenféle automatikus frissítést, lehetőleg soha ne találkozzunk felugró ablakokkal. Általában a legrosszabbkor, felvétel közben jelennek meg és vonják magukra a rendszer figyelmét.
Ha USB-s hangkártyát használunk, soha ne illesszünk egyik porthoz sem USB hub-ot. Ez általában nagyon instabillá teszi az USB vezérlőt.
USB 2.0-ás hangkártyánkat ne illesszük 3.0-ás portba!
DAW szoftverek közül feltelepíthetünk több félét, 32 és 64 bitest is. Kísérletezzünk bátran, figyeljük meg, mi mennyire stabilan működik együtt rendszerünkkel, hogyan teljesítenek benne kedvenc pluginjeink, majd válasszuk a nekünk leginkább tetszőt! Ha 64 biten nem működik minden megfelelően, de 32 biten stabil, maradjunk ennél! Bizonyos DAW szoftverekben beállíthatjuk, hogy a nagy memóriaigényű VSTi-k dedikált módban, a programon kívül fussanak, így 32 biten is kihasználhatjuk RAM-unkat.
A megfelelően összeállított és optimalizált számítógép sokáig lesz majd társunk a zenekészítésben. Nagyon fontos, hogy mindig nyugodtan, bizalommal tudjunk leülni mellé és ne a hajunkat tépjük a megannyi hibaüzenettől és rendszer összeomlástól feldühödötten. Nem megfelelően felkészített gépet használva sok értékes időnk veszhet el, nem is beszélve zenei projektjeinkről, ezért gondoljuk végig, pontosan mik is az igényeink és mindig válasszuk a lehetőségeinkhez képest legjobb, legmegbízhatóbb termékeket!

süti beállítások módosítása