A hangstúdióban fontos szerepet tölt be a fejhallgató erősítő. Ugyanis a feljátszó helységeben és a vezérlő szobában (controol room) történő kommunikálást segíti elő. Az éppen felvett anyagot vagy akár a mankó sávot , egy fejhallgató segítségével tudja hallgatni a zenész. Ez pedig a vezérlő szobában a stúdió monitorokban is megjelenik a könnyebb javítások és effektezések érdekében. Mégpedig úgy , hogy az erősítő csatlakozik a felvételező eszköz bemenetére(PC, hangkártya) és ebből a kimenő jeleket szétosztja a kívánt bemenetekre.
Az fejhallgató erősítőn általában 4 de akár 8 bemenet is elfordulhat . Az utóbbi akkor lehet hasznos ha sok egyén tartózkodik a feljátszó helységben ilyen a "live" felvétel vagyis magyarul az "élő próba". Továbbá a "podcast stúdiókban" (rádió stúdió) ugyanezt az eljárást alkalmazzák. Itt a kérdező vagyis a riporter a stúdióban 2-3 egyénnel akár zenekar tagokkal vagy magánszemélyekkel kommunikál. Minden egyénen egy fejhallgató található amibe a riporter hangját hallják , továbbá a saját magukét. Visszakanyarodván a hangstúdióhoz ez a jelenség az ének felvételeknél jelentkezik , amikor az egyén hallja a saját hangját a mankó feléneklése közben, így jobban tudja korrigálni a hibáit. Az eszközön a bemenetek mellett találhatunk különféle hangszint szabályozó potmétereket is ezek javítják a hangzást az egyén számára. Érdekességképpen a nemkívánt bemeneteket el lehet némítani (mute) vagyis az erősítő nem fog feszültséget sugározni arra a kimenetre így kevesebb lesz a terhelése. A monitoron történő visszahallgatáshoz pedig az (output level) vagyis a kimeneti erősítés is szabályozható. Így akár hangosabb vagy halkabbra is lehet venni a kimeneti jelszintet. Az a jó az ilyen eszközökben , hogy minden csatornát ki lehet küldeni különféle hangforrásra. Ez fontos a "master" szempontjából. Ugyanis sehol sem fog egyformán megszólalni a kapott eredmény.
A hangzásbeli különmbséget az erre kifejlesztett programmal lehet megoldani vagyis master-t kell készíteni. Az eredménynek "rádió barátnak" kell lennie. Vagyis a túlságosan mély és magas hangokat le kell kicsit kompresszálni, akár limitálni. Az így elkészített hanganyagot nagy örömmel fogadják rádió stúdiók, közmédiák, magánszemélyek.
Megemlítettem két fontos dolgot az egyik a kompresszálás a másik pedig a limitálás ez a két dolog nagyban befolyásolja a dinamikáját egy zenszámnak. Fontos tudni , hogy lehet ezeket végezni szoftweresen is illetve manuálisan eszközzel. Az utóbbi költségesebb viszont szebben lehet vele dolgozni. A hangstúdiók többségében ezek rendelkezésre állnak. A saját kezűleg beállított "presetek" sokkal kézenfekvőbbek mint a PC-n. Viszont az előfokok,kompresszorok továbbá a kézenfekvő effektek beállítását végezzük inkább saját kezűleg.
Vannak "VSTi pluginok " melyek a nagyobb amerikai stúdiók modern és egyben régi technológiát alkalmazzák, ilyenek a "Wawes pluginek" amelyeket speciálisan stúdiómérnökök fejlesztettek ki az utómunkás folyamatok elvégzésére. De itt van például az AmpiTube amivel szinte az összes magas árkategóriájú fej(gitár , basszusgitár) és láda(gitár , basszusgitár) modellt szimulálni lehet. Ezen felül léteznek népszerű "dobos pluginek" is mint például az AddactiveDrums vagy akár az EzDrummer sorozat. Ezekkel a programokkal akár a rosszul felvett dobtest hangát is tudjuk pótolni. Mégpedig úgy hogy a sima MIDI csatornára behívjuk a plugint ami az audio sáv "tranzienseit" kijelzi. Ezt a "ratio" növelésével vagy hozzáadásával lehet elérni. Így a program egy MIDI képet alkot az audio sávból így a kapott tranzienst csak át kell sávolni a MIDI szekcióban és kész is a "triggerelt" sound. Ott pedig már a te ízlésed szerint állítod be a nagydobmodelleket és mikrofonozási karakterisztikákat.
Ugyanez a helyzet a rosszul felvett gitár,basszusgitárnál is csak itt az AmliTube-al kell dolgozgatni.
Az effekteket két részre lehet bontani az egyik a digitális a másik pedig a manuális. Mindkettőnek mag van a hátránya és az előnye. Elsőként a digitális effektezésnél a programmal együtt gyárilag telepített vagyis "kontrollált" hangzásvilágot lehet használni , ez azért érdekes mivel a sávokra integrált effektek könnyen változtathatóak és szerkeszthetőek. A manuálisan kézileg vezérelt eszközzel pedig egy beállított hangzást lehet elérni viszont ez abban tér el a digitálistól ,hogy ez nem módosítható olyan könnyen hiszen le van kötve a "sound". Viszont itt a kívánt beállítással játszhat az ember így nincsen szüksége módosításra. Ha mégis, akkor hangzásügyileg a felvételező programmal tud korrigálni.
Tehát a neki megfelelő hangzást beállíthatja. Ezen felül vannak különféle kórus, zengető, flanger, room, disztorziós effektek. Mindegyikük megtalálható akár digitálisan vagy manuálisan. Mindkét típust lehet alkalmazni stúdióban vagy akár élő fellépésen.
A következő részben a MIDI billentyűzetekről és a mikrofonokról lesz szó köszönöm, hogy velem tartottatok! Találkozunk a következő részben. Addig is nyugodtan írjátok, meg miről szeretnétek pontos leírást kapni.