stúdió technika , mikrofon tesztek , zenei szoftverek , zeneszerkesztés , hangszertesztek , személyes tapasztalatok

StudioTech blogja

StudioTech blogja


Számítógépet otthoni zeneszerkesztéshez? Mégis milyet?

2015. október 10. - studiotech

mac_mini_tb_display-500x459.jpgNéhány évvel ezelőtt még jobban bele kellett nyúlnunk a zsebünkbe, ha megfelelő teljesítményű PC-t szerettünk volna összerakni. Szerencsére mára a megfizethető áru erős hardverek utolérték a zenei szoftverek igényeit. Ráadásul már szinte mindenki rendelkezik annyi affinitással, hogy különösebb erőfeszítés nélkül saját maga tudja gépét összeépíteni a céljainak megfelelő, válogatott alkatrészekből.


Nézzük végig, mit is vegyünk figyelembe az alkotóelemek kiválasztásánál:


1. Processzor:
Ennek kiválasztása predesztinálja alaplapunk fajtáját is, ezért érdemes ezzel kezdeni. A két nagy gyártó közül régebben sokan az Intel-t tartották alkalmasabbnak zenei munkaállomások építéséhez és előszeretettel hivatkoztak megbízhatóságára és nagyobb terhelhetőségére az AMD-vel szemben. Jómagam régóta áttértem az utóbbi gyártó termékeire, ennek oka pusztán az, hogy az azonos névleges teljesítményű processzorokat összemérve az AMD jóval kedvezőbb áron kínálja azokat.
Lehetőleg a legújabb foglalattal rendelkező családból válasszunk, így ha a későbbiekben mégis szükségesnek érezzük, nagyobb eséllyel tudunk erősebb processzorra váltani. Nem kell a csúcskategóriában keresgélni, viszont az irodai használatra szánt olcsó processzorok nem elegendőek. Ezért jelenleg egy középkategóriás 4 fizikai magos, 3 GHz körül ketyegő modell ajánlott. Az összehasonlítást és választást segíthetik benchmark eredmények is. Hasznos lehet például a következő linken elérhető táblázatnak a megvizsgálása, amiből kiderül, jelenleg mit tudnak az éllovasok és ezekhez képest hol helyezkedik el az a processzor, ami a mi költségvetésünkbe belefér. Minél magasabb pontszámot látunk egy típus mellett, elviekben annál nagyobb teljesítményre lehet képes.


2. Alaplap:
Ha dűlőre jutottunk a processzort illetően, válasszunk annak foglalatához illő, megfelelő chipset- tel szerelt lapot. Mostanság eléggé elszaporodtak a kisebb méretű microATX lapok. Ne ilyet vegyünk, maradjunk a régi ATX méretnél! Egyszerűen azért, mert nem fog minden szükséges elem beleférni, és szerelni is őrület a hatalmas, mindenhová türemkedő kábelkötegek között, amivel a szellőzés lehetőségét is erősen korlátozzuk.
Nézzük meg, mi az utóbbi időben legelterjedtebb memóriatípus, ahhoz illő lapot válasszunk, ellenőrizzük, hány GB RAM-ot tud kezelni. Előre gondolva ne vegyünk olyat, ami nem bővíthető legalább 16 GB-ig!


Foglalatok:
PCIe
- ez kelleni fog a videó kártyához, illetve az is előfordulhat, hogy a hangkártyánkhoz, amennyiben belső hangkártyát választunk, ekkor 2 db-ra lesz szükségünk.
Csatlakozók:
SATA II/III
- ezekből összesen 2-3 db elég.
Portok:
Firewire
- ma már elvétve találunk olyan lapot, amire illesztettek ilyet, az pedig általában magasabb árfekvésű. Erre akkor lehet szükség, ha ilyen csatolóval rendelkező hangkártyához jutunk. Erre elég nagy esély van, ugyanis a használtpiacon, jó áron lehet beszerezni nagyon jó minőségű régebbi gyártmány Firewire kártyákat. Ezt általában helyettesíthetjük az egyik PCIe foglalatba illeszthető átalakítóval is.
USB 2.0/3.0
- ebből legyen minél több, hogy ne kelljen HUB-ot csatolni. A legtöbb külső hangkártya 2.0 illesztésű, de ki tudja, egyszer talán neves gyártók is áttérnek 3.0-ra. Mindenesetre, ha valamikor szeretnénk használni külső adattárolót, az USB 3.0 erre az ideális.


3. Memória:
Indulásnak 8GB-ot javaslok. Ez lehet 1x8GB, vagy párba válogatott 2x4GB. Ennél több azoknak kellhet, akik hatalmas méretű hangminta könyvtárakat használnak megannyi sávon, illetve akik nem kizárólag zenélésre használják gépüket. Ha valaki úgy érzi, nagy ívű filmzenekészítésben éli ki magát és tovább bővít, azt lehetőleg ugyanolyan típussal tegye. Érdekes egyébként, hogy ha megjelenik egy újféle memóriatípus, a régi, már nem gyártott modelleknek nagyon felmegy az ára. Ezért érdemes már először bespájzolni. Hosszútávra 1600 MHz-től felfelé gondolkodjunk.


4. Háttértárolók:
Gondolkodjunk el a mostanában elterjedt SSD (Solid State Drive) meghajtó használatán! Ez a szokásos mechanikus HDD-kel ellentétben teljesen hangtalan és nem hevíti fel gépünket. Erre érdemes telepíteni operációs rendszerünket, DAW programunkat és pluginjeinket. Elképesztő olvasási sebességének köszönhetően rendszerünk és projektjeink villámgyorsan betöltődnek majd. Ha elég nagy tárolókapacitásút választunk, ide pakolhatjuk hangmintáinkat is, így azok betöltődésére sem kell majd perceket várnunk. Viszont tartsuk szem előtt, hogy teljes tárolókapacitásának csak 70-80%-át használjuk! SSD-vel sokkal jobban kihasználhatjuk processzorunk és memóriánk teljesítő képességét.
Írásra (a felvett illetve lekevert WAV fájljaink tárolására) viszont használjuk a megszokott HDD-t. Általánosságban elmondható, minél nagyobb a forgási sebessége és gyorsító tára (cache), annál jobb.


5. Videokártya:
Az alaplapokra vagy a processzorokba általában integrálnak videó vezérlőt, ennek használatával viszont értékes erőforrásokat rabolunk. Ezért célszerű külön processzorral, hűtéssel és memóriával rendelkező videokártyát használni. Nincs szükségünk a játékokra specializált legbrutálisabb kártyára, jelenleg a legolcsóbbak is számunkra elegendő erőforrással rendelkeznek. Érdemes megfontolni, hogy passzív hűtésest vegyünk, így egy zajforrással (hűtőventillátor) kevesebb.


6. Táp:
Ha valamennyi alkatrészt kiválasztottuk, azok szükségleteit összeadva ki kell számolnunk, milyen teljesítményű tápra lesz szükségünk a megfelelő energiaellátáshoz. A kapott értékhez adjunk hozzá még 10-20%-ot a biztonság kedvéért. A jó minőségű, túl áram védett, túlfeszültség védett táp nagyon fontos, hiszen ez lesz gépünk szíve.


7. Ház:
Olyan kialakítású házat válasszunk, amiben kényelmesen és praktikusan elférnek az alkatrészek, rendelkezik előlapra kivezethető portokkal, könnyű, jól szigetelt, nem rezonál.


8. Hűtés:
Próbáljunk minél halkabban dolgozni képes hűtőrendszert beépíteni. A legolcsóbb továbbra is a szokásos aktív hűtőventillátoros kialakítás, szerencsére ezekből is kapható nagyon alacsony zajszinten működni képes változat. Válasszuk ezeket!


Ha összeépítettük PC-nket, optimalizáljuk az alábbiakat figyelembe véve:


A BIOS-ban tiltsuk le az integrált alaplapi hangkártyát, és lehetőleg csak a csatlakoztatott stúdió hangkártyánkat használjuk.
Ugyanígy járjunk el az integrált videó vezérlővel is.
Ha lehetőségünk van videokártyánkhoz 2 db monitort csatlakoztatni, használjuk ki! 2 monitor használata rendkívül meg fogja könnyíteni a dolgunkat, ugyanis rá fogunk jönni, bármekkora képátlójú kijelzőnk is van, 1 db sokszor kevés felületet nyújt a hatékony munkához.
A hűtő ventillátorokat állítsuk csendes módra, csak akkor kapcsoljanak magasabb fordulatszámra, ha tényleg szükség van rá. Elképzelhető, hogy processzorunk gyári hűtője nem elég hatékony és nagyon hangos, ilyenkor érdemes ezt jobb minőségűre cserélni.
Az ma már nem kérdés, hogy operációs rendszernek 64 bites architektúrával rendelkezőt válasszunk. Ha nem ruházunk be SSD meghajtóra, akkor is érdemes a rendszert és a tárat 2 külön HDD-n elhelyezni. A zenei projektekhez használt operációs rendszerünkbe lehetőleg ne telepítsünk egyéb programokat, csak amire munkánkhoz feltétlenül szükség van. Sokan tanácsolják, hogy internetezésre is másik partícióra telepített oprendszert használjunk, ezt személy szerint nem tartom kivitelezhetőnek. Így aztán továbbra is szükségünk lesz tűzfalra és/vagy vírusirtóra.
Operációs rendszerünk beállítási lehetőségeit használva kapcsoljuk ki valamennyi rendszerüzenethezhez kapcsolódó hangot. Ezek általában nagyon kis bitrátájúak és mintavételezési frekvenciájúak, amik a legváratlanabb pillanatban szólalhatnak meg és összezavarhatják hangkártyánkat.
A háttérben lehetőleg ne fussanak szükségtelen programok, amik lassíthatják a rendszert. Tiltsunk le mindenféle automatikus frissítést, lehetőleg soha ne találkozzunk felugró ablakokkal. Általában a legrosszabbkor, felvétel közben jelennek meg és vonják magukra a rendszer figyelmét.
Ha USB-s hangkártyát használunk, soha ne illesszünk egyik porthoz sem USB hub-ot. Ez általában nagyon instabillá teszi az USB vezérlőt.
USB 2.0-ás hangkártyánkat ne illesszük 3.0-ás portba!
DAW szoftverek közül feltelepíthetünk több félét, 32 és 64 bitest is. Kísérletezzünk bátran, figyeljük meg, mi mennyire stabilan működik együtt rendszerünkkel, hogyan teljesítenek benne kedvenc pluginjeink, majd válasszuk a nekünk leginkább tetszőt! Ha 64 biten nem működik minden megfelelően, de 32 biten stabil, maradjunk ennél! Bizonyos DAW szoftverekben beállíthatjuk, hogy a nagy memóriaigényű VSTi-k dedikált módban, a programon kívül fussanak, így 32 biten is kihasználhatjuk RAM-unkat.
A megfelelően összeállított és optimalizált számítógép sokáig lesz majd társunk a zenekészítésben. Nagyon fontos, hogy mindig nyugodtan, bizalommal tudjunk leülni mellé és ne a hajunkat tépjük a megannyi hibaüzenettől és rendszer összeomlástól feldühödötten. Nem megfelelően felkészített gépet használva sok értékes időnk veszhet el, nem is beszélve zenei projektjeinkről, ezért gondoljuk végig, pontosan mik is az igényeink és mindig válasszuk a lehetőségeinkhez képest legjobb, legmegbízhatóbb termékeket!

Stúdió felvétel folyamatai

Dobfelvétel (saját tapasztalat)

Sokfelé dobfelvétel módszer létezik. Van professzionális és sima stereo felvétel . Az a különbség, hogy a professzionális felvételkor mindenhova rakunk egy mikrofont.
Pl: kondenzátor mikrofonok és nagy membrános stúdiómikik
Ez a felvétel igen nagy pénzösszegeket emészt fel viszont nagyon kedvező hangot kapunk.
Aki mégis ezt az utat választja akkor szüksége lesz egy csomó dologra.
Elsőként egy interface-re  lesz szükségünk ami legalább 12 vagy 8 bemenetes. Egyébként ezt lehet helyettesíteni egy USB-s keverővel is amin legalább 8 vagy 12 bemenet van. De ez függ a mikrofonozási felülettől is, mekkora a szerkó stb.
Főként a mikrofonokat kell nagyon megválogatni hangzás szerint. 
Jó ha beszerzünk egy dobmikrofon szettet. Főként arra kell koncentrálnunk hogy  hány darabos szettet veszünk (attól függ hogy mennyi tányérunk és tamunk van).
Vannak kisebb és nagyobb szettek vannak 5 és 7 darabosak.  Ez mind a pénztárca függvénye.
Sima felvételkor először megnézzük hogy a dobfelületek rezegnek , csörögnek-e vagy netán összeér vagy hozzáérnek valamihez. Ha nagyon zúgnak a tamok akkor le kell tompítanunk őket. Egyszerű módszerek léteznek erre. Elsőként egy SlapKlatz nevű tompítóval is lehet dolgozni melynek jó ára van. Másodikként pedig a hagyományos házi módszerrel egy papír zsebkendőt szigszallaggal odaragasztunk a tompítani kívánt helyre.
Cineket nem nagyon kell tompítani. Vannak amelyek nagyon kicsengenek ez nem baj hiszen a kondenzátor mikrofonok felfogják a magas jeleket.
Most a felvételről mondanák pár szót.
Jó ha tudunk metronómra játszani. Nagy előnyt jelent hiszen nem fogunk csúszkálni a zenében amit éppen feljátszunk. Egy szigetelt füles is jó ha kéznél van.  Sima analóg 3.5-es jack csatlakozással vagy amit az eszközünk tud támogatni.
Vannak speciális stúdió fülesek is azok is megfelelnek erre a célra.
Monitorozásról annyit, hogy ha egy szigetelt különálló szobában vagyunk és az éppen aktuális hangszer hangját akarjuk hallani akkor szükségünk van rá.
Ha viszont egy olyan szobában vagyunk amely egybe van ott csak akkor van rá szükségünk  ha ének vagy vokál szignált csinálunk.
A dobok mögött többnyire egy olyan mikrofonozási felületet alakítsunk ki hogy mögé férjünk , kényelmes legyen a játék rajta. Fontos, hogy amikor játszunk ne üssünk a mikrofonokra.
Felvételkor  ügyelnünk kell a vezetékek épségére nehogy szakadás vagy egyéb kapcsolódási probléma legyen.
Amikor a felvétel megkezdődik legyen meg a 4/4-es vagy akármilyen kattogás a sáv előtt nehogy azonnal kezdődjön.
A mikrofonok kb 2-3 cm-re legyenek a dobtesttől ahová csíptetővel felszereltük.
A felvétel folyamata
Egy programmal (Adobe Audition CS6, AudaCity, Cubase 5 , Mixcraft 6 , ProTools, AbletonLive) rögzítsük a kívánt dobsávot.
Amikor ez megtörtént egy nyersanyagot kapunk melyet a program alapértelmezett formátumába kiment ( Wav előnyös).
Ezek az anyagok hangminőségileg nem lesznek tiszták . Egy úgy nevezett frekvenciát alakítóval vagy kiemelő progival meg lehet oldani a dobhangok kieffektelését. Ha több sávban rögzítünk akkor könnyebb dolgunk van hiszen a sávok külön jelennek meg és könnyebb az effektelés mind egy  sávnál.
A felvétel általában  USB-vel vagy RCA-val történik. USB-vel minden dobtestet külön csatornákra oszthatunk RCA-val pedig csak egy mono vagy stereo csatornát vehetünk fel.
Mindkét esetben fontos a felvevőprogram és a felvevő eszköz csatlakozási támogatása.
Most a felvett dobsávot effektekkel elláttuk utánna pedig rá kell valahogy építenünk a zenét amit éppen feljátszottunk.
Lehet ezt azonnal is rögzíteni az eszközzel ( interface, keverő) vagy külön a sávokat felvenni. Mindkét megoldás jó hiszen ha csak egy sávunk van egyszerű a dolog ( gitár, ének).
Ha szétszedett sávokról van szó akkor viszont sokat kell vágnunk illesztenünk.
Ha a felvett dobsáv és a zene amire játszottunk illeszkedik akkor tökéletes.
Lehet ilyenkor metronómot is kérni hogy könnyebben össze lehessen illeszteni ütemre a dolgokat hogy nem legyenek elcsúszások.

Stúdiózás, felvétel készítés

Az előzőekben a dobfelvételt leírtam.
Most pedig a gitár,basszus gitár, ének felvételek következnek.


Gitár felvétel

Fontos , hogy a gitárunk milyen típusú akusztikus vagy elektromos. Az akusztikus gitár felvételekor a hangüregbe egy csíptetős kondenzátor mikrofont rakunk és azzal rögzítjük. VAGY egy Shure SM57-el ami persze egy állványon áll.
A felvevő eszköz lehet  keverő, interface , horhozható USB-s felvevő. Az a lényeg , hogy a felvett gitársávban ne legyenek túlzott gerjedések. 
Elektromos gitárnál pedig egy olyan megoldást lehet alkalmazni, hogy hangkártyára rákötjük és úgy rögzítünk a gépünkre VAGY egy gitárkombót mikrofonozunk és abból rögzítünk.
De vannak számos modellező programok amelyeket ha alkalmazunk a gitárunkra olyan hangot kapunk mintha kombónól történne a felvétel.

http://www.ijoe.hu/irig/amplutubeipadgui.jpg
Basszus felvétel:

Létezik elektro-akusztikus basszus gitár is de nagyon ritka hogy azzal  felvétel történik.
Basszus gitárnál is az előbbieket lehet alkalmazni. Annyi a különbség, hogy a hangok mélyebben szólalnak meg és a basszus nehogy gerjedjen. Történhet a felvétel keverővel , interface-ről.

Ének felvétel:

Fontos a jó mikrofon. Általában kondenzátoros stúdió mikrofonnal történik a felvétel. Nagyon fontos , hogy a mikrofon előtt legyen egy pop filter ami a szájból kicsapódó nyálat felfogja , hogy ne legyen recsegés.
A pop filtert 2-3 cm-re tegyük a mikrofontól nehogy hozzáérjen vagy nekidőljön.
Történhet a felvétel hangkártyáról  , interface-ről , keverőről.
Számos ének modellező program létezik.
süti beállítások módosítása