stúdió technika , mikrofon tesztek , zenei szoftverek , zeneszerkesztés , hangszertesztek , személyes tapasztalatok

StudioTech blogja

StudioTech blogja


Keverőpultok 2

2015. május 04. - studiotech

mackie-1604vlzpro_1.gifMost, hogy már ismerjük milyen gombocskák és potméterek vannak egy csatornán, itt az ideje, hogy megismerjük a mesterszekciót. Angolul ennek neve master section. Néha pillantsunk az ábrára, hogy világosabb legyen az iromány. Szóval.

A mester szekció legtetején, közvetlenül a logo mellett találjuk a LAMP feliratú aljzatot. Ez a csatlakozó BNC típusú. A BNC-t főleg a tévések használják, de találkozhatunk vele hálózati kártyákon, illetve képernyőkön is. Ide lehet kötni 12 voltos lámpánkat; ha sötét van, és nem látjuk a gombokat illetve potikat, nagyon praktikus lehet! Nem is hinné a kedves olvasó, igaz?

Ha most az ábrára pillantunk, megláthassuk az AUX SEND szekciót. Ebben 2 poti és két gombocska található. A potik arra jók, hogy szabályozhatjuk vele az AUX SEND aljzatra küldött jelek hangerejét. Zárójelben megemlíteném, hogy a színpadi zenészek kontroll-ládái erre az aux send aljzatra csatlakoznak.

Tételezzük fel, hogy a - kicsit süket - dobosunk kontrollja az aux send 1-re van csatlakoztatva, a gitárosunké pedig az aux send 2-re. A dobos tehát több kakaót akar. Jobbra csavarjuk hát az aux send 1 potit. A gitárosunk jól hall ugyebár, tehát neki elég U állásba tekerjük a potiját (U = unity gain, lsd: kavarópult 1).

Meg is hallgathatjuk a fejhallgatónkkal, hogy mit hallanak ezek a muzsikusok, erre jó a SOLO 1 illetve SOLO 2 gomb. Ha benyomjuk a SOLO 1-et, akkor az aux send 1 lesz hallható a füllhalgatónkba, ha benyomjuk mellé a SOLO kettőt, akkor az aux send 2. Ki hitte volna???? Jogosan vetődik fel a kérdés; miért csak az AUX SEND 1 ill. 2 kapott hangerőszabályozó potit?

Nos, a kavarópultos írásunk első fejezetében láthattuk, hogy az aux 1 és aux 2 egy gomb benyomásával PRE módban képes üzemelni. Azt is láttuk, hogy a PRE módot arra használjuk, hogy a muzsikusoknak kontrollba küldjük a jeleket. Az aux 3, 4, 5 és 6 csak POST módban képes funkcionálni. A mackie mérnökei pedig úgy gondolták, hogy az aux 3/4/5/6-on nem fogunk kontrollosat játszani, így ezek nem kaptak külön potenciométert.

Most gyün a STEREO AUX RETURN szekciónk:

Az imént tárgyalt AUX SEND potik és gombok melletti (függőleges) sorban 4 újabb potmétert találunk. 1, 2, 3, 4 a nevük. Ezek az EFFECTS RETURN nevet viselik. Ez a négy potméter valójában 8 aljzat hangerejét vezérli. De miért nyócét??? Nos, az imént olvashattunk, hogy a hat aux-ból a mackie technikusai kettőt (Aux 1és 2 PRE módban) kontroll-célokra szántak. Marad 4 aux buszunk. Miket akasztunk még auxra? Az effekteket. Ezek ugyebár POST módban üzemelnek. Olvashattuk a kavaró 1-ben! Ezek küldik a nem-dinamikus-effektek felé a jelet. Milyen lehet egy nem dinamikus effekt? Lehet például delay, reverb, echo, flanger…stb. Sok effekt (a delay például) lehet sztereó. Az ilyen effekteknek tehát mono a bemenetük, de sztereó jel jön ki belőlük. Így kézenfekvő, hogy 2 aljzatot fognak használni. Így már érthető, miért is kapott az EFFECTS RETURN 8 darab aljzatot.

A következő függőleges sor az EFFECTS TO MONITORS nevet viseli. Magyar emberek kontrollnak hívják a monitort. Tehát ha madzsar-kompatíbilis lenne a Mackie mixer, akkor ez a 2 poti az EFFEKTSZ TO KONTROLLSZ nevet kapná. Angolul tudó olvasóink ebből már sejthetik, hogy mire jó ez a két kis potméter. Egy példával szemléltetném használatát: Dobos barátunk kontrollja még mindig az AUX 1-en található, gitárosunké pedig az AUX kettőn. Az effects return 1-re a reverb effektünk jele érkezik, effects return 2-re pedig szép kis flanger effektünké. A gonosz gitáros mindig meg akarja nehezíteni életünket. Most például kontrolljába akar egy kis flange-t. Hohóóó fantasztikus ez a Mackie pult! Felcsavarjuk a "TO AUX SEND 2" feliratú potit, és a gitáros hallja a kontrollban a szép flanger effektből kijövő jelet. A dobos (már írtunk róla; ő a süket) pedig a pergődobon egy kis reverbet akar hallani kontrolljában. (Azt most nem írom le, hogyan küldjük a pergődob jelét a reverb-be, aki elolvasta a keverőpultos írásunk első részét, az úgyis tudja…) Tehát a reverbből kijövő jelet kell neki eljuttatni. Hova is volt kötve a reverb? Az effects return 1-re. Fogjuk tehát a "TO AUX SEND 1" potit, és megküldjük jól. Mielőtt megnéznénk, hogy mire jó a további két poti és négy gomb, az ábra aljára ugrunk, és megnézzük a csoportokat (subgroups).

SUBGROUPS-ról már a kavarópultos írás első fejezetének végén is volt szó. Az assign gombokkal választhattuk ki, hogy egy csatorna jelét hova küldjük. Akkor direkt nem említettem, hogy a PAN feliratú panoráma potival lehet eldöntetni, hogy a csatornán lévő jel hova kerüljön. Ha a panoráma poti teljesen "L" irányba van csavarva, és a csatornát a L/R subgroupra irányítjuk, akkor csak bal oldalon (L = left = bal) fog szólni. Ha az 1 / 2 subgroupra küldjük, akkor csak az 1-es subgroupon fog megjelenni a jel, míg a 3 / 4 esetében csak a hármason. Ha a panoráma poti középen áll, akkor jelünk értelemszerűen L/R esetén megjelenik a Left és Right oldalakon, 1 / 2 esetén az egyes és kettes subgroupon, 3 / 4 esetén pedig a hármas és négyes subgroupon. Ha pedig a panoráma poti maximálisan R irányba van tekerve, akkor - mondanom se kell - hogy csak az R, 2, 4 subgroupokon jelenhet meg jelünk.

Egyébként egy csatorna jelét egyszerre több subgroup felé is irányíthatjuk, tehát bátran lehet küldeni például az L/R (mainmix)-re, és a 3 / 4-es subgroupra.

Mint látjuk az ábrán, minden egyes subgroupot meghatározhatunk, hogy melyik oldalon (LEFT vagy RIGHT) szóljon. Ez akkor lehet jó, ha a drum mixünket ki akarjuk próbálni a hallgatók illetve a dobos szem(fül)szögéből. Mert (szintén olvashattuk az első fejezetben) a dobos például bal oldalon hallja a pergőt, míg a vele szemben álló hallgató a jobb oldalon. Nem szükséges tehát 8 (vagy több) panorámapotihoz nyúlni, ha a subgroup-ot használjuk! A subgroup-faderek melletti Main mix fader a Main mix (vagyis L/R) hangerejét szabályozza (nahát!).

A Main mix poti fölött található Phones csatlakozóba dugjuk a fejhallgatót. A fejhallgatónkban a CONTROL ROOM jelét fogjuk hallani. A control room jele független a MAIN L/R OUT kimeneteken hallhatótól. Ha egy csatornán például benyomjuk a SOLO gombot, akkor az a control room-ra fogja küldeni a SOLO jelet, és nem pedig a MAIN OUT-ra. Ez így logikus is, mivel koncerten elképzelhető, hogy a zenészek játéka közben állítani szeretnénk a basszusgitár jelén, mivel annak nem szép a hangja. Ha a MAIN OUT-on is megjelenne a SOLO jele, akkor a tisztelt publikum velünk együtt hallgathatná, miképp állítjuk a basszusgitár EQ-ját…

Ha már olyan sokat beszéltünk a Control roomról, lássuk miket lehet hallgatni segítségével. A mesterszekció középső részén található CTRL ROOM SOURCE kapcsolók segítségével kiválaszthatjuk mit is szeretnénk hallani a CONTROL ROOM kimeneten. Ez lehet a TAPE (magnó, DAT, Cdplayer, stb) jele, az 1 / 2-es, a 3 / 4-es subgroup vagy akár a main mix. Természetesen semmi nem akadályozza meg a kedves felhasználót abban, hogy egyszerre akár mind a négyet hallgassa a Control roomon. A C/R (Control room) gombocskák fölött van egy poti, ami a control room hangerejét hivatott szabályozni.

Ez utóbbi mellett találjuk a TAPE IN potmétert, amivel a TAPE bemenetre kötött lejátszó (DAT, magnó, CD, Minidisc) hangerejét állíthatjuk befele jól. A TAPE TO MAIN MIX pedig a MAIN OUT-ra küldi ezt a jelet. Ez akkor lehet jó, ha a TAPE bemenetre van kötve a CD lejátszónk, és koncert előtt ezen keresztül nyomassuk a zenét a publikum felé néző nagy hangfalakra.

És elérkeztünk a SOLO-hoz! Ezen a mixeren kétféle SOLO-val találkozhatunk. Egyik az AFL, ami After Fade listen (fader utáni hallgatás), a másik pedig a PFL ami Pre Fade listen (fader előtti hallgatás). Mackiék nem bírták ki, hogy ne nevezzék át ezt a két módot. Így lett az AFLből NORMAL, a PFL-ből pedig LEVEL SET. Az AFL-t asszem nem kell megmagyarázni. Ha a kapcsolónk ilyen állásban van, és valamelyik csatornán megnyomjuk a SOLO gombot, akkor azt a jelet fogjuk hallani, ami már keresztül ment mindenen (értem ezalatt az EQ-t, az INSERT jacket, és a FADERt). Az AFL fader-függő! Ha faderünk teljesen le van húzva, akkor AFL SOLO-val semmit nem hallunk a csatorna jeléből.

A PFL egy nagyon fontos funkció. Ezzel állítjuk be egy csatornán a GAIN-t. A procedúra a következő (véssük jól a fejünkbe!)

  1. A GAIN (trim) potit minimumra csavarjuk
    1. A mesterszekció fader gombját benyomjuk, hogy az PFL módban legyen
    2. Csatornánk faderét az U (unity gain) pontra állítjuk
    3. A csatornára jelet küldünk. Pld. ha egy gitáros lóg azon a csatornán, akkor megkérjük, hogy pengessen valami normális dolgot gitárján
    4. Rávetjük magunkat a Gain (TRIM) potira (ez a legelső potméter minden csatornán) és addig állítjuk, amíg mesterszekciónk VU-méterén el nem érjük a 0 dB pontot. A VU-méterre ilyenkor csak a SOLO-zott csatorna jele kerül.

Miközben PFL-ezünk, a LEVEL SET LED zölden világít. Ezt minden (használatban lévő) csatornán meg kell csinálni. Így biztosak lehetünk abban, hogy nem fog egyik hangszer sem torzítani, keverőt túlvezérelni, stbstb. És hangsúlyozom: ha egyszer jól beállítottuk a gaint, mixelés közben nem nyúlunk hozzá! Ez nagyon fontos, mert vannak, akik mixeléskor úgy akarnak egy kis kakaót adni egy csatornára, hogy a gain potit feljebb tekerik. Ez nagy hiba, mivel így torz jellel fognak dolgozni. És az senkinek nem jó! Ezért is fontos, hogy mixelés kezdetekor minden minden fader Unity Gain-re legyen állítva. Íly módón keverés közben minden csatornán mindig marad egy kis (10 dB) "tartalék hangerő".

A SOLO-nak a mesterszekcióban van egy potija, ezzel a SOLO hangerejét lehet beállítani. A RUDE SOLO LIGHT LED pedig pirosan villog, valahányszor SOLO-zunk. Ez roppant jó dolog, mert ha keverés közben elfelejtetjük, hogy SOLO módban vagyunk, akkor az bizony roppant vicces tud lenni.

Jó tudni, hogy létezik egy harmadik típusú SOLO, amit ezen a pulton nem találunk. Ez az úgynevezett IPS (in place solo). Ez a solo a többivel ellentétben destruktív, azaz megjelenik a MAIN OUT kimeneten is. Használata egyszerű: minden egyes csatorna rendelkezik egy SAFE gombbal. Ezzel választjuk ki, hogy melyik csatornákat akarjuk solozni. Utána egy SOLO gombot nyomunk, így az összes nem safe-elt csatorna MUTE-ba vált és elhallgat.

Ez vajon miért jó? Tételezzük fel, hogy egy óriási pulton dolgozunk, rengeteg sávval, és éppen maxi CD-t akarunk csinálni. Maxikra szokás akapella verziót tenni; ilyenkor csak az éneket halljuk minden zenei kíséret nélkül. Ahelyett, hogy az összes hangszer-csatornán nyomnánk MUTE-ot, a SAFE-el kiválasztjuk az ének-csatornákat, és IPS solot nyomunk. Így mind a control room out-on, mind a MAIN OUT-on csak az éneket fogjuk hallani. Hát nem csodás?

És akkor most ígéretemhez híven pár sor erejéig visszatérnék a STEREO AUX RETURN szekció ASSIGN OPTIONS gombjaira. Azt látjuk az ábrán, hogy az EFFECTS RETURN több helyre irányítható: Ha a MAIN MIX/TO SUBS gomb nincs benyomva, akkor automatikusan a MAIN MIX-re kerül a hármas effektberendezés jele. Ha a gomb be van nyomva (ekkor van TO SUBS állásban, ugyebár), akkor kiválaszthatjuk, hogy az 1 / 2, vagy a 3 / 4 subgroupra küldjük a jelet.

Ez vajh' miért lehet hasznos?

Mint láttuk, a csatornákat keverhetjük subgroupokra. Tételezzük fel, hogy a dobok a 3 / 4 subgroupon vannak, a pergődobra pedig egy kis zengést szeretnénk, ám a számunkat úgy fejezzük be, hogy a dobokat fade-outoljuk. Ekkor a 3 és 4 subgroup fadereket húzzuk lefelé. Minden dob szépen elhallgatott. Igen ám, de az effektünk még mindig szól, hiszen az nem húzódott lefele, ott van továbbra is a main mixen!!! Ekkor roppant jól jöhet a TO SUBS gomb! Ilyenkor a hármas effekt nem a L/R-ra kerül, hanem az általunk kiválasztott subgroupra, és fadeoutnál együtt halkul a többiekkel. Sajnos ezt csak egyetlen, a hármas számú EFFECT RETURN tudja, úgyhogy jól válogassuk meg, hogy mit hova kötünk. (egyébként nem kell pánikolni; a kavarópult 3. fejezetében majd mindenféle megoldást találhat a kedves olvasó az ilyen és hasonló problémákra)
A 4-es effektberendezést pedig egy kis gombocskával küldhetjük csak a control room-ba… Ekkor az effekt csak a control roomon fog megjelenni. Roppant praktikus funkció…

A Returns Solo gombbal pedig az EFFECT RETURN szólózhatjuk, bár ez szerintem logikus…

A mesterszekcióban található még a PHAN és PWR LED. A Phan a fantomtáp (phantom power) bekapcsolását, míg a PWR a keverőpult bekapcsolását jelzi.

Más konzolokon találkozhatunk még jópár funkcióval, néhány a népszerűbbek közül:

- SLS volume: Studio Loudspeaker volume: a feljátszóhelyiségben található hangszóró hangerejét szabályozó poti.

- TALKBACK: ez egy kis mikrofon a keverőbe építve. A talkback gombot benyomva beszélhetünk a feljátszóhelyiségben tartózkodó művészekhez. Néha körítésként még találunk egy talkback level potit, ami a hangerőt szabályozza, továbbá egy-két gombocskát, melyekkel kiválaszthatjuk, hova irányítsuk mondanivalónkat (SLS, AUX (auxon van ugyebár a színpadi kontroll és/vagy a zenészek fejhallgatója), L/R (ilyenkor a talkback a MAIN OUT-ra kerül. Remek dolog, ha a magnóra rámondjuk a SLATE-et. A SLATE a felvétellel kapcsolatos információkat tartalmazza, dátum, stúdió, hangmérnök, zenekar, stbstbstb))

- OSCILLATOR: ez egy úgynevezett függvénygenerátor. Különböző jeleket (pld 100Hz/1KHz/10KHz szinus, rózsazaj) tud generálni. Természetesen azt is kiválaszthatjuk, hova kívánjuk küldeni a jelet. Ha egy analóg multitrack recorderrel dolgozunk, a szalag elejére (minden sávra!) célszerű felvenni három színuszos jelet, és ezáltal egy másik stúdióban (pld. ahol a mastering folyik) könnyebben lehet kalibrálni a multitrack magnó fejét.

- DIM: a control room kimenetet -20 decibellel csillapítja. Talkback esetén automatikusan bekapcsol (különben szép kis gerjedések keletkeznének)

Egyébként ha már itt tartunk, megemlítenék pár dolgot, amit még illik tudni keveréssel / pultokkal kapcsolatban. Fülünk karakterisztikájából kifolyólag nagy hangerőn szokás keverni. Ez egy idő után kényelmetlen és fárasztó lehet. Az akusztika fejezetben majd meglátjuk miért is van ez a hangosan keverés.

A másik dolog: vigyázzunk arra, hogy ne keverjük (hö-hö-hö) a kifejezéseket. A keverőpultokon nem sávokat (track), hanem csatornákat (channel) találunk! Ezt a két dolgot sokan összetévesztik. Sávokkal a felvevő berendezéseken találkozhatunk! (Innen ered a nevük: multiTRACK recorder = többsávos felvevő).

És még valami: az előző fejezetben nem említettem, hogy a csatornákon lehet fázis-inverter gombocska. Jó tudni róla, majd a mikrofónia fejezetben megtudjuk, miért is…

Következő kavarópultos fejezetünkben meglessük, mit és hogyan lehet keverőnkre csatlakoztatni, megtudjuk mi a különbség a SPLIT MONITORING és az IN-LINE között.

 Emil Rulez nyomán

Keverőpultok

john_cooper.jpgDejó dejó mostmár professzionális keverősemberek lettünk, minden gombot ismerünk a pulton!!! Hát nem nagyszerű dolog a koncerteken szigorú tekintettel figyelni a hangtechnikust, és kiröhögni, amikor valami gerjed, mondván "milyen béna, biztos nem olvassa az emilrulez.hu-n a nagyszerű hangtechnikai rovatot" Bizony nem! És mi még tovább megyünk; megismerkedünk a keverőpulton található lyukakkal és egyéb aljas aljzatokkal.

Impedancia
Modellünk továbbra is a Mackie nagyszerű 1604VLZ-je, azaz Very Low Z azaz Very Low Impedance azaz nagyon alacsony impedancia.   No tessék; térjük rá rögtön az impedanciára: Mivel célunk továbbra sem a kedves olvasó elrettentése, azt hiszem elegendő, ha a következő néhány sorban leírtakat bevéssük kobakunkba: bizonyára mindenkinek feltűnt már, hogy a hangtechnikai eszközökön (legyen az effekt, mikrofon, keverőpult) található ki- és bemenetek rendelkeznek impedanciával. Nagyon leegyszerűsítve az impedancia egy olyan ellenállás, mely a frekvencia függvényében változik. Egy komolyabb pult árát igazából a benne található trafók határozzák meg, melyek az impedancia-adaptációt hivatottak elvégezni.

A legfontosabb: ahhoz, hogy megfelelő legyen az impedancia-adaptáció, az eszköz (pld keverő, effekt, stb) bemenetének impedanciája tízszer nagyobb (néhányan ötre vagy hétre esküsznek, de a tíz az nagyon korrekt!) legyen, mint a bemenetre kötött eszköz (effekt, mikrofon, bármimás) kimenetének impedanciája! Van egy nagyszerű egyenlet, melynek segítségével dB-ben kifejezhetjük az esetleges rossz adaptációból származó veszteségeket. Ez így hangzik:

veszteség = 20*log (Zbe/(Zki+Zbe))

Ha a veszteség nagyobb, mint -1 dB (pld. -2, -3…stb) az adaptáció szükséges lehet, bizony!

Egy egyszerű példával szemléltetném e bonyolult mondatot:

Tételezzük fel, hogy van egy szuper cdjátszónk, melynek kimenete 1 kOhmos impedanciával rendelkezik. Rá szeretnénk kötni keverőnkre, melynek bemenete 2kOhmos. Ajj jajj! Ránézésre megállapítjuk, hogy ez bizony rettenetes! Mit tegyünk? Adaptálnunk kell az impedanciát transzformátor segítségével. Csak hogy matektudásunkat fitogtassuk, gyorsan számoljuk ki a veszteséget:

20*log (2000/(1000+2000)) = 20*log (2/3) = -3,5dB.

Ez bizony nagyobb, mint -1 dB, tehát adaptálnunk kell azon nyomban. Milyen trafóra van szükségünk? Vessünk egy pillantást az ábrára!

Láthatjuk, hogy az X:1-es (esetünkben 2:1-es) trafó a bemeneti impedanciát megszorozza X2-el, míg a kimeneti impedanciát osztja X2-el. Náccerű! Próbáljuk megoldani a fenti problémát egy 2:1-es transzformátorral.

Ha ilyenekkel találkozunk, fogjunk papírt, ceruzát, számológépet, és nem utolsó sorban pénztárcát, nézzük meg, mit tehetünk. Az audio-célokra használatos transzformátorok nem olcsó dolgok, de még mindig jobban járunk, ha magunk adaptáljuk az impedanciát, mintha új keverőt vennénk. (a Mackie 1604 (nem a 1604VLZ!) olyan konstrukció volt, melynek 600 ohmos input impedanciái miatt egy - szintén Mackiék által gyártott - átalakítot kellett venni.) Már megint tanultunk valamit!

Itt az ideje, hogy megismerkedjünk a split monitor és az in-line fogalmakkal.

Réges-régen a hangstúdiók két keverőt használtak a muzsikusok remekműveinek felvételekor. Az egyik keverő feladata a jelek MTK-ba küldése volt, míg a másikon kevertek, és a zenészek fejhallgatóiba továbbították a jelet (az aux buszokon keresztül, ugyebár).. Az ábrára pillantva mindez világosabbnak tűnhet. Az in-line nagy áttörés; a koncepció (leegyszerűsítve) az, hogy egy csatornát használunk mind keveréskor, mind felvételkor. Ennek köszönhetően megspóroljuk a második keverőpult árát.

Az inline konzolok túlnyomó többségére rá lehet ismerni egy szempillantás alatt: ha egy csatornán két fadert (egy kicsit és egy nagyot) látunk egymás felett, szinte biztosra vehetjük, hogy inline pulthoz van szerencsénk! Mondjuk túl szép is lenne, ha ilyen egyszerű volna az inline. Ha a kedves olvasók igénylik (tessék e-mailt írni!) akkor csinálhatunk egy Inline fejezetet is, de most azt hiszem ennyivel letudjuk ezt az amúgy nagyszerű dolgot.

És most visszakanyarodunk a Mackiere. A kavarópultos írás első fejezetében már találkozhattunk egy furcsasággal; a 13. csatorna legalján láthattunk egy TRACK 5 feliratot. Nos kérem alássan, ez nem más mint egy modern split-monitor konfiguráció. Hogy is van ez? Felvételkor az 1-8 csatornákra kötjük a hangszereket, mikrofonokat, majd ugyanezeknek a csatornáknak a direct out kimeneteit a multitrack (8 sávos magnó, hard disc recorder, ADAT, stb.) bemeneteivel kötjük össze. (A direct out - néhány kivételtől eltekintve - mindig post fader, tehát a faderrel befolyásolhatjuk a kimenetek hangerejét!) Amikor lejátszunk a felvevővel, a felvevő sávjait a keverőpult 9-16-os csatornáira kötjük. Így kerülhetett a 13-as csatorna aljára a TRACK 5 felirat! (Hiszen 13-8=5)

És megtanultuk most azt is, hogyan lehet egy 16 sávos pulttal 8 sávos split monitor configot használni. Célszerű lehet a MTK-be a sub (group) out-okat eljuttatni, így hangszercsoportokat hozhatunk létre, íly módon egy sávra több jelet is küldhetünk. [Most akkor gyorsan ismételjünk: Csatorna = channel = keverőpultunk 16 csatornájának egyike. Sáv = track = amire a felveszünk (pld a sztereó audió kazetta 4 sávos: A. oldal Left/Right + B oldal Left/Right = 4 sáv!)]

Persze homestúdiónk összeállítására még számos lehetőség kínálkozik; ha például nem használjuk felvételre a pultot, a nem-dinamikus effektjeink kimeneteit ráköthetjük az 1-8 csatornára, s így az effektből érkező jelet EQ-zhatjuk. Mivel ez egy 16 csatornás keverő, logikusan csak nyolc (16/2=8) sávos split monitort csinálhatunk vele. Ha 16 sávos split monitorra vágyunk, vegyünk mégegy Mackie 1604-et, vagy vásároljunk 32+ csatornás pultot.

Ábránkon láthatjuk, hogy mind a 16 csatorna rendelkezik Insert aljzattal. Ha az Insert send-nek és return-nek nincsen külön aljzatja, biztosra vehetjük, hogy pultunkon sztereó jack az insert ki/bemenete (jobb pultokon az insert send és az insert return asszimmetrikus XLR). Szteró jack aljzat esetén olyan kábelt kell használni, melynek egyik végén 6,3-as sztereó jack, másik végén két 6,3-as monó jack dugó leledzik. Egyik monó jack az insert send, a másik az insert return. Létezik a pulton main insert aljzat, ide lehet nyomni például a sztereó kompresszort, mivel ez a Main Left/Right csatornákat fogja kezelésbe venni. Ilyen aljzatot egyébként jobb hifi erősítőkön is találhatunk. Azt már láttuk a kavarópultos írásunk első fejezetében, hogy ha az insert aljzatba benyomunk egy (6,3 sztereó jack)dugót, akkor a jel útja megszakad. Ezért kell a half-normalized patchbay ugyebár. Azonban elképzelhető, hogy nem rendelkezünk patchbayel, de csak az insert send jelet szeretnénk leágaztatni, anélkül, hogy a csatornában megszakadna jelünk útja. Bizony ez is megoldható; nincs más tennivaló, mint jack dugónkat félig bedugni az insert aljzatba. Insert aljzatot nem minden keverőn találunk az összes csatornán.

A C/R out a control room out rövidítése. A control roomra kötjük (egy erősítő mögé természetesen) a hangfalainkat (nem kell erősítő, ha aktív a hangfal, de feltételezem, hogy ezt sejtette a kedves olvasó). Azért nem a main left/right-ra kötjük a hangfalpárt, mivel a SOLO funkció a control room kimeneten keresztül hallható. A main left/right tehát a 2 sávos felvevő helye, legyen az DAT, kazettás magnetofon, minidisc recorder, vagy CD-író. Sőt! Az imént felsorolt berendezéseket köthetjük akár a tape in és tape out RCA aljzatokra is! Ilyenkor megvan az a lehetőségünk, hogy 2 sávos berendezésünkről visszahallgathassuk remekművünket a C/R out kimeneten keresztül. Az assign to mix gombocska (lsd: kavarópult 2.) benyomásával ezt a 2 sávosról játszott remekművet a Main Mix kimenetre is átküldhetjük. (Hiszen a Tape out kimenet nem más, mint a Main L/R kimenettel párhuzamosan bekötött RCA aljzat).

Ha valami ezek után sem lenne világos a felhasználónak, akkor megtekintheti a keverőpultjához adott blokksémát. Mivel ez pultonként más, így ennek tanulmányozásába most nem megyünk bele. Annyit azért elmondanánk, hogy egy ilyen blokksémáról ránézésre meg lehet mondani például, hogy a Direct out kimenet vajon pre-, vagy post-fader. Az ilyen rajzok bal oldalán láthatjuk a bemeneteket, jobb oldalon pedig a kimeneteket.

Lám; megtanultuk mit hova kötögessünk a pulton. Következő fejezetünkben a NEVE VR konzolt fogjuk tanulmányozni (100% analóg (kiv. automatizálás), 96 csatorna, 5000 dolláros faderek, többmillió gombocska, több tonna alkatrész; többmillió dolláros konzol). Csak vicceltem! Legközelebb az effektek csodálatos világába kalauzolom el kedves olvasóimat. Az bizony már izgalmasabb lesz; megtanulunk például két szalagos magnó segítségével delayt gyártani! Amennyiben valóban lenne igény a NEVE VR ismertetésére, természetesen szentelhetünk neki néhány(száz) fejezetet, de szerintem akinek ilyen pultja van, az nem az emilrulez.hu hangtechnikai rovatát olvasgatja… Bármilyen kérdés, netán kritika esetén tessék csak emailt írni!

Emil Rulez nyomán

süti beállítások módosítása