stúdió technika , mikrofon tesztek , zenei szoftverek , zeneszerkesztés , hangszertesztek , személyes tapasztalatok

StudioTech blogja

StudioTech blogja

A hangkártya és felhasználási területei

2015. április 19. - studiotech
A hangkártyát manapság könnyen be lehet szerezni bármelyik internetes webshopból vagy nagyobb hangszerüzletekből.
A hangkártya felhasználási területei lehetnek ,ének felvétel , dob felvétel , gitár stb. El kell dönteni , hogy mire is szeretnénk használni a kártyát ugyanis ha több felületet szeretnénk vele felvenni mint pl. a dobok esetében akkor célszerűbb több bemenettel rendelkező hangkártyát választani.
A képen látható hangkártya esetében csak 2db XLR bemenet van. Ez akkor jó ha egyszerre gitárt és éneket is akarunk rögzíteni.De sima ének felvétel is lehetséges külön csatornán. Ebben az esetben a gyártó leddel látta el a kártyát a gerjedések megelőzéséért.
A nagyobb kártyák esetében amiket dobfelvételre szoktak használni 6-8 bemenettel is rendelkezhetnek.

Csatlakozók:
A hangkártyák többsége USB-vel csatlakozik a számítógéphez. De az Apple  termékek esetében az USB-t a  firewire  váltja fel.

A legismertebb gyártók közül említendő:

M-Audio, Tascam, Emu, Line6, Focusrite, Avid, ECHO, TC Electronic, Apogee, RME.

Tascam US 1641 Stúdió hangkártya

tascam_us_1641.jpg
A Tascam cég egy nagyon jó kis hangkártyát dobott piacra.  A kártya 24 bites. Kiváló minőséget rögzít.


Az előlapon  8 mikrofon bemenetet találunk ( XLR) és 2 gitár bemenetet ami  6.3 mm jack .  
Minden csatornához tartozik külön egy hangerő szabályzó potméter, így a kívánt hangzást könnyen be tudjuk állítani. Továbbá az előlapon füles kimenet is található ami 3.5-es .

A hátoldalon találjuk bal szélen az USB csatlakozót . Továbbá  a digitális be és kimeneteket (RCA) ,és  a midi  ki/be csatlakozási lehetőségeket . Közvetlen mellette helyezkednek el a vonalbemenetek ezek mellett a monitor csatlakozók. Legvégül jobb oldalra a tápkábel csatlakozója került.

Támogatott mintavételezési frekvenciák: 
44,1/48/88,2/96 kHz
 
Támogatott bitsebesség: 
24bit

Gitár bemenet:
6,3mm -es jack
Bemeneti indepencia:
700 kohms
Névleges bemeneti szint:
-52 dBv ( Input: max)
-6   dBv ( Output: min)

Késés a visszahallgatásnál

Ha ez az élő jel bekerül a számítógépbe, annak más sávokkal való keverése és a monitorozás céljából történő visszaküldése kétszeresen is lelassítja azt: először, amikor a számítógépbe kerül (jön az áruszállító bácsi), majd a visszaküldéskor. Ez a be-ki irányba történő jelfolyam egy zavaró tényezőt jelent mindenki számára.

Két egyszerű megoldás létezik a probléma orvosolására; a harmadik túl drága. Legelőször is jó tudni, hogy a legtöbb audió interfész (külső hangkártya) zero latency, azaz “nulla késés” visszahallgatásra is alkalmas. Ez egy analóg busz, ami a beérkező jelet annak digitalizálása vagy számítógépbe küldése nélkül egy kimondottan visszahallgatási célra tervezett fejhallgató (vagy egyéb) kimenetre is átküldi. Amint beállítod ezt a funkciót az interfész beállításainál, a zenész a játékkal egyidejűleg hallhatja szinkronban a zenét. Ilyenkor a felvételi sáv egy picit késhet, de ez senkinek nem lesz észrevehető, hisz a felvételre kerülő anyagot a monitoring buszon keresztül hallgatja a zenész vagy aki akarja.

Abban az esetben, ha az interfész nem rendelkezik hasonló adottságokkal, hasonlóképp megoldhatod a problémát egy hardware eszközzel; talán egy kis átalakítás is szükséges lehet. Mindenek előtt érdemes a hangkártyát egy aux vagy busz kimeneten keresztül egy keverőpulthoz csatlakoztatni, hogy a teljes hanganyag lekeverését elkerüld. A digitális keverőpultoknál a rendszer optimalizáltsága miatt ugyan nem 0, de annyira kicsi a késés, hogy az szinte észrevehetetlen. A Yamaha már évekkel ezelőtt is gyártott 2ms késésű külső eszközöket. A keverőpultok többsége már rendelkezik hasonló funkcióval: a bemeneti jelet két helyre vezérelheted ki, így azt, amelyik a számítógépbe kerül késést előidézve neked már nem kell figyelned, csak a másikat, ami nagy sebességgel visszakerül feléd.

A legtöbb hangkártya megengedi, hogy a buffer (raktár) méretét beállítsd. Jogos lehet a kérdés, hogy “Miért ne állítanám a legkisebbre, hogy lecsökkentsem a be és kimenet közti időt?” Nyugodtan próbáld ki, de minél kisebb a buffer mérete, annál többet kell a processzornak (CPU) dolgoznia. Egy bizonyos pont után (ezt ki kell tapasztalni a saját rendszereden), a buffer méretének csökkentése pattogó zajos hanghoz vezet. Ezek a zajok átvitt értelemben azért keletkeznek, mert a processzornak ennél a tempónál el kell dobálnia egy-két “árut”, hogy tartani tudja a tempót.

Ebben az esetben (ha a késés hallható és a processzor már nem bírja a tempót,) a megoldás az, hogy venni kell egy gyorsabb számítógépet. Ettől függetlenül nem szabad elfelejteni, hogy minél több sávval dolgozol, több (akár virtuális) hangszerrel, szükséges lesz a buffer méretének növelése, pláne ha a mintavételezési rátát magasabbra veszed.

A MIDI esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a késés jelentősebb lehet, mert a MIDI eszköznek 1ms-ra is szüksége lehet a MIDI adat előállítására, majd a rendszernek újabb pár, hogy azt feldolgozza és audió jellé alakítsa. A MIDI eszközök használata esetén sokkal zavaróbb lehet a késés. Ez egy gyors rendszerrel és megfelelő interface-el kevésbé érezhető, de kis késést általában mindenki tapasztal. Ez a késés a megszoksz vagy megszöksz kategóriába tartozik: egy templomban játszó orgonista sem káromkodik folyton, mert később hallja a játékot (- a visszhangokról nem is beszélve). Egy koncerten a 20-30 méterre lévő hangfal kb. 20 ms késést követ, mégse zavar senkit.

A szoftware szintikkel a késés tovább csökken és mivel legtöbbünk ezt használja, nem kell a falat kaparni. A softwares effektek viszont egy újabb adag késést jelentenek. Az élő felvételeknél semmiképp ne vedd fel a hangot élő effektel, ha a számítógéped nem bírja, mert csúnya vége lehet! Ezt csak erős gépnél és indokolt esetben szabad megtenni. Ez olyan, mintha a raktárosnak minden csomagra még egy masnit is kéne tegyen. A hardware-es effektek ugyan gyorsabbak, de ott is érdemes a felvételt követően beállítani a végső hangzást, finomítani azt.

A mai világban a hang késésének drasztikus csökkenése mellett egy új probléma lépett fel: a vizuális késés. Amikor a hangot a rendszer feldolgozza, nem fog azon idegeskedni, hogy annak a képét időben meg is jelenítse a drága főnök úr kénye-kedvére. A késés ugyan a hangban nem jelentkezik, de a felvett anyagot a monitoron jóval később látjuk, mint halljuk (élő felvételnél). Ez lenne a legkevesebb probléma, de az automatizáló görbék adatainak változtatása úgyszint lelassul a CPU túlterheltsége miatt. Ilyenkor szakadozva fog elhalkulni egy adott sáv, ha az élő felvételnél ezt rögtön paramétereztük. Emiatt is érdemes a sávokat és automatizálókat utólag megszerkeszteni és paraméterezni. A finomítást tehát mindíg hagyd a végére és próbáld meg a késés szempontjából lényeges dolgokat elhagyni. Állítsd egy picit magasabbra a buffert és optimalizáld a rendszered és a felvételt!

Hangszerkesztő és stúdió szoftverek


steinberg-cubase-5-242535.jpgSzámos zenei szoftver létezik ezek közül kiemelkedik a Sonar, Cubase, Ableton,  Audacity. 

Az utóbbi programot azért említeném meg mivel számos jó funkcióval rendelkezik. Ingyenes és mindenki hozzá tud férni könnyen az Audacity hivatalos oldaláról . Igaz , hogy némi fejlesztés még ráférne de kiváló hangszerkesztő program.

A Cubase sorozat elemei is nagyon nagy fejlődésen mentek keresztül. A program számos olyan funkcióval bővült ki amelyek nagyon hasznosak lehetnek a zeneszerkesztésben és felvételben . A legújabb verzió a Cubase 7.5 amely már sokkal több funkciót kínál mint az elődjei. Íme egy videó az új fejlesztésről: Katt ide
Az Ableton is kiválóan alkalmazta az effektek és loopok támogatását , mivel sokrétűen alkalmazhatóak zenei betétek szerkesztéséhez is . Az Ableton családja is bővül pár új dologgal.
A zenénket ha lassúnak vagy gyorsnak találjuk optimizálja az Ableton és kerek tempót alakít ki. 
A Sonar termékek is rohamos fejlődésne indultak. Az EzDrummer támogatásával sok MIDI hangot tudunk előcsalogatni, de válogathatunk a kedvenc dobszerkómodellek közül is.
A Sonar újabb verziói kompatibilis Midi vezérlőkkel is amely lehetővé teszi a gyönyörű zongorahangokat és kórushangokat.
A sok effekt közül az EZDrummer a legmegfelelőbb arra , hogy elektromos dobunkat is rácsatlakoztatva PC - eszközünkre vagy hangkártyán keresztül , dobhangokat tudjunk módosítani.

Stúdió felvétel folyamatai

Dobfelvétel (saját tapasztalat)

Sokfelé dobfelvétel módszer létezik. Van professzionális és sima stereo felvétel . Az a különbség, hogy a professzionális felvételkor mindenhova rakunk egy mikrofont.
Pl: kondenzátor mikrofonok és nagy membrános stúdiómikik
Ez a felvétel igen nagy pénzösszegeket emészt fel viszont nagyon kedvező hangot kapunk.
Aki mégis ezt az utat választja akkor szüksége lesz egy csomó dologra.
Elsőként egy interface-re  lesz szükségünk ami legalább 12 vagy 8 bemenetes. Egyébként ezt lehet helyettesíteni egy USB-s keverővel is amin legalább 8 vagy 12 bemenet van. De ez függ a mikrofonozási felülettől is, mekkora a szerkó stb.
Főként a mikrofonokat kell nagyon megválogatni hangzás szerint. 
Jó ha beszerzünk egy dobmikrofon szettet. Főként arra kell koncentrálnunk hogy  hány darabos szettet veszünk (attól függ hogy mennyi tányérunk és tamunk van).
Vannak kisebb és nagyobb szettek vannak 5 és 7 darabosak.  Ez mind a pénztárca függvénye.
Sima felvételkor először megnézzük hogy a dobfelületek rezegnek , csörögnek-e vagy netán összeér vagy hozzáérnek valamihez. Ha nagyon zúgnak a tamok akkor le kell tompítanunk őket. Egyszerű módszerek léteznek erre. Elsőként egy SlapKlatz nevű tompítóval is lehet dolgozni melynek jó ára van. Másodikként pedig a hagyományos házi módszerrel egy papír zsebkendőt szigszallaggal odaragasztunk a tompítani kívánt helyre.
Cineket nem nagyon kell tompítani. Vannak amelyek nagyon kicsengenek ez nem baj hiszen a kondenzátor mikrofonok felfogják a magas jeleket.
Most a felvételről mondanák pár szót.
Jó ha tudunk metronómra játszani. Nagy előnyt jelent hiszen nem fogunk csúszkálni a zenében amit éppen feljátszunk. Egy szigetelt füles is jó ha kéznél van.  Sima analóg 3.5-es jack csatlakozással vagy amit az eszközünk tud támogatni.
Vannak speciális stúdió fülesek is azok is megfelelnek erre a célra.
Monitorozásról annyit, hogy ha egy szigetelt különálló szobában vagyunk és az éppen aktuális hangszer hangját akarjuk hallani akkor szükségünk van rá.
Ha viszont egy olyan szobában vagyunk amely egybe van ott csak akkor van rá szükségünk  ha ének vagy vokál szignált csinálunk.
A dobok mögött többnyire egy olyan mikrofonozási felületet alakítsunk ki hogy mögé férjünk , kényelmes legyen a játék rajta. Fontos, hogy amikor játszunk ne üssünk a mikrofonokra.
Felvételkor  ügyelnünk kell a vezetékek épségére nehogy szakadás vagy egyéb kapcsolódási probléma legyen.
Amikor a felvétel megkezdődik legyen meg a 4/4-es vagy akármilyen kattogás a sáv előtt nehogy azonnal kezdődjön.
A mikrofonok kb 2-3 cm-re legyenek a dobtesttől ahová csíptetővel felszereltük.
A felvétel folyamata
Egy programmal (Adobe Audition CS6, AudaCity, Cubase 5 , Mixcraft 6 , ProTools, AbletonLive) rögzítsük a kívánt dobsávot.
Amikor ez megtörtént egy nyersanyagot kapunk melyet a program alapértelmezett formátumába kiment ( Wav előnyös).
Ezek az anyagok hangminőségileg nem lesznek tiszták . Egy úgy nevezett frekvenciát alakítóval vagy kiemelő progival meg lehet oldani a dobhangok kieffektelését. Ha több sávban rögzítünk akkor könnyebb dolgunk van hiszen a sávok külön jelennek meg és könnyebb az effektelés mind egy  sávnál.
A felvétel általában  USB-vel vagy RCA-val történik. USB-vel minden dobtestet külön csatornákra oszthatunk RCA-val pedig csak egy mono vagy stereo csatornát vehetünk fel.
Mindkét esetben fontos a felvevőprogram és a felvevő eszköz csatlakozási támogatása.
Most a felvett dobsávot effektekkel elláttuk utánna pedig rá kell valahogy építenünk a zenét amit éppen feljátszottunk.
Lehet ezt azonnal is rögzíteni az eszközzel ( interface, keverő) vagy külön a sávokat felvenni. Mindkét megoldás jó hiszen ha csak egy sávunk van egyszerű a dolog ( gitár, ének).
Ha szétszedett sávokról van szó akkor viszont sokat kell vágnunk illesztenünk.
Ha a felvett dobsáv és a zene amire játszottunk illeszkedik akkor tökéletes.
Lehet ilyenkor metronómot is kérni hogy könnyebben össze lehessen illeszteni ütemre a dolgokat hogy nem legyenek elcsúszások.

Stúdiózás, felvétel készítés

Az előzőekben a dobfelvételt leírtam.
Most pedig a gitár,basszus gitár, ének felvételek következnek.


Gitár felvétel

Fontos , hogy a gitárunk milyen típusú akusztikus vagy elektromos. Az akusztikus gitár felvételekor a hangüregbe egy csíptetős kondenzátor mikrofont rakunk és azzal rögzítjük. VAGY egy Shure SM57-el ami persze egy állványon áll.
A felvevő eszköz lehet  keverő, interface , horhozható USB-s felvevő. Az a lényeg , hogy a felvett gitársávban ne legyenek túlzott gerjedések. 
Elektromos gitárnál pedig egy olyan megoldást lehet alkalmazni, hogy hangkártyára rákötjük és úgy rögzítünk a gépünkre VAGY egy gitárkombót mikrofonozunk és abból rögzítünk.
De vannak számos modellező programok amelyeket ha alkalmazunk a gitárunkra olyan hangot kapunk mintha kombónól történne a felvétel.

http://www.ijoe.hu/irig/amplutubeipadgui.jpg
Basszus felvétel:

Létezik elektro-akusztikus basszus gitár is de nagyon ritka hogy azzal  felvétel történik.
Basszus gitárnál is az előbbieket lehet alkalmazni. Annyi a különbség, hogy a hangok mélyebben szólalnak meg és a basszus nehogy gerjedjen. Történhet a felvétel keverővel , interface-ről.

Ének felvétel:

Fontos a jó mikrofon. Általában kondenzátoros stúdió mikrofonnal történik a felvétel. Nagyon fontos , hogy a mikrofon előtt legyen egy pop filter ami a szájból kicsapódó nyálat felfogja , hogy ne legyen recsegés.
A pop filtert 2-3 cm-re tegyük a mikrofontól nehogy hozzáérjen vagy nekidőljön.
Történhet a felvétel hangkártyáról  , interface-ről , keverőről.
Számos ének modellező program létezik.
süti beállítások módosítása